Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szuhay Péter: Földművelés-gyűjtemény
56 Szubav Péter Őriszentpéter, Kalocsa, több tárgy azonban csak megyemegjelöléssel szerepel (például Bereg, illetve Somogy megye). Az anyag összetételére jellemző, hogy néhány tárgytípusból többdarabos sorozat került a gyűjteménybe, így például fogassarlóból 25, szőlőmetsző késből 40, dohányfűző tűből 34 darab, de jelentős a nádvágók, a kaszakések, az acatolók, a hernyózó- vasak és egyéb vágóeszközök száma is. E tárgycsoportok közös jellemzője, hogy mind kovácsoltvas termékek, helyi kovácsmesterek munkái. Ezekhez képest elenyésző az egyéb tárgyak jelenléte, de így is őrzünk a gyűjteményben néhány tokmányt, kallantyút és egy-egy fölözőseprűt, kukoricaszurkálót, villát, szórólapátot és gereblyét. Ha 1910-ig tekintjük át a később önálló gyűjteménnyé lett tárgycsoport gyarapodását, akkor azt látjuk, hogy 1896-ig 20 darab, 1897-ben 169 darab, 1898-ban 73 darab és 1900-1910 között közel 449, vagyis összesen 711 tárgy került a gyűjteménybe, melynek nagy részét Jankó János és Farkas Sándor említett anyaga teszi ki. Megemlítendő ezek mellett Herman Ottó 1898-ban, a Kereskedelmi Minisztérium költségén végzett gyűjtése. A 216-os törzskönyvi bejegyzés szerint Herman Ottó a pásztoréleti gyűjtemény számára végzett gyűjtés soráh 2400 tárgyat szerzett, melyből 29 tárgy5 került a gyűjteménybe, nagy részük vágóeszköz, nádvágó, tolókapa, lápmetsző. Ugyancsak 1898-ban, a vármegyék ajándékaként, az 1896-os kiállítás anyagából bekerült tárgyak közül 35 darab6 gyarapította a későbbi földművelés-gyűjtemény állományát. E tárgyakról mindössze annyit tudunk, hogy melyik megyéből származnak. A tárgyak megoszlása: 7 gereblye, 7 fa-, illetve 1 vasvilla, 6 kasza, 5 kaszakészség, 2 falapát, 1 ösztöke, 1 seprű, 1 csép, 1 vonyogó és 1 metszőkés, vagyis ezekből főleg a szénamunka eszközkészlete adódik ki. A múzeum etnográfusai az említett időszakban még csak szerényebb mértékben gyarapították a gyűjteményt. Bátky Zsigmond 1899-ben Kolozs megyéből 6,7 Komárom megyéből 15 tárgyat8 gyűjtött. Semayer Vilibáld Szatmár és Szolnok-Doboka megyéből 15 tárgyat, egyéb helyekről még 3 tárgyat hozott.9 Györffy István még gyakornokként 1909-ben Túrkevéről és Karcagról 7 tárgyat gyűjtött.10 Néhány kisebb gyűjtés az osztály dotációjából finanszírozva gazdagította még a gyűjteményt, de a tárgyak jelentős része mégiscsak egyfajta esetlegességet és véletlenszerűséget tükröz. Műgyűjtők, festőművészek, földbirtokosok, katonatisztek gyűjtéséből került több ajándék a múzeumba. Az így bekerült tárgyak közül létszámában legjelentősebb Wersényi Róza óvónő diósadi kapatisztító-kollekciója, melynek jóvoltából 21 darab, jobbára díszített, faragott tárgy (ltsz.: 37136-37156) került a múzeumba. A kapatisztítók iránti művészi érdeklődést példázza az Undi Mariska festőművésztől vett bogár- telki 4 darabos gyűjtemény (ltsz.: 52700-52703) is. Jedlik István földbirtokos Szimőről egy faekét (ltsz.: 37169) ajándékozott a múzeumnak. Az osztály munkatársai feltehetően törekedtek arra, hogy Magyarországnak azokról az archaikus területeiről is, ahonnan még nem gyűjtöttek tárgyakat, kerüljön néhány darab a gyűjteménybe. Ezt a törekvést tükrözi például a Nemes Mihály tanítótól vett uglyai, feltehetően ruszin, 6 darabos kollekció11 megvásárlása. 5 Leltári számaik 33058 és 34685 között elszórtan találhatók. 6 Leltári számaik 20693 és 23887 között elszórtan találhatók. 7 Ltsz.: 28989, 28996, 29028-29029, 29035, 29039. 8 Leltári számaik 37180 és 37317 között elszórtan találhatók. 9 Leltári számaik 38573 és 38963 között elszórtan találhatók. 10 Ltsz.: 78665-78668, 78670, 78741, 78743. 11 Ltsz.: 63472, 63477, 63485-63488.
