Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
BEVEZETŐ - Fejős Zoltán: Útmutató néprajzi gyűjtemények értelmezésére
Útmutató... 49 álni: az elvi nézetek mellett az elsődleges szempontok a nyilvántartás mai technikai lehetőségei, a tárgykezelés követelményei és a raktári körülmények változása/változtatása lehetnek. A jelen kötetben megfogalmazott eredmények alapján lehetőség van továbbá a gyűjteményi anyag muzeológiai-tudományos osztályozására. Míg az előző mondatok az anyag beosztásának strukturális elveit érintik, addig ez utóbbi arra a csoportosítási eljárásra utal, amivel az egyes gyűjtemények tárgyait, dokumentumait rangsorolni lehet. Ezzel az anyag belső megoszlását a gyűjtemények múzeumi őrzése, állapota s felhasználása szerint szükséges kategorizálni, s nem tartalmilag - tárgytipus, anyagfajták, földrajzi eredet, esztétikai jelleg stb. szerint -, mint e kötet tanulmányaiban, bár a két osztályozási elv között nyilvánvaló kapcsolatok is vannak. Céljuk azonban más. Az utóbbi a műtárgyvédelmet és az anyagi források, objektív adottságok optimális, rendszerelvű felhasználási stratégiáját szolgálják. Az új elvek valószínűleg át fogják alakítani a muzeológus-restaurátor-gyűjteménykezelő asszisztens jelenlegi viszonyát és munkakapcsolatait, beleértve a felelősség kérdését is. Ennek kapcsán a Néprajzi Múzeum 1999-től két nemzetközi projektumhoz csatlakozva folytatja munkáját,32 melyekhez ugyancsak hasznos kiindulást jelentenek az e kötetben összegzett kutatási eredmények. * Végezetül köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik elősegítették, támogatták e munka elkészítését és a kézikönyv megjelentetését. így mindenekelőtt elismerés illeti a lektorok figyelmes és odaadó munkáját. Szilágyi Miklós a magyar, Kodolányi János a nemzetközi és az adattári gyűjtemények ismertetőit ellenőrizte és segítette tanácsaival. Egyes tanulmányok megírásához, a függelékben közölt jegyzékek összeállításához szakmai javaslatokkal, személyes emlékekkel többen is hozzájárultak, amiért ezúton is köszönetét mondunk Balogh Já- nosné Horváth Teréziának, Benda Gyulának, Boglár Lajosnak, K. Csilléry Klárának, N. Fü- löp Katalinnak, Györffy Györgyné Ruitz Izabellának, Györgyi Erzsébetnek, néhai Marosán Lajosnénak, Sárkány Mihálynak és Balázs Györgynek. Megkülönböztetett hálával tartozunk a Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Kollégiumának a kötet megjelentetéséhez nyújtott nagyvonalú pályázati támogatásért, s személy szerint Bereczky Lorándnak, a kuratórium elnökének, aki a leglehetetlenebb határidő-módosítási kérelmünket is megértette, méltányosan elfogadta. Végül, de nem utolsósorban e sorok írója, a kötet kezdeményezője-irányitója köszönetét mond a tanulmányok szerzőinek, a munkát segítő raktárkezelőknek, adminisztrátoroknak, könyvtárosoknak, adattárosoknak, az illusztrációkat elkészítő fotográfusoknak, a függelékeket összeállító kollégáknak, a kiadvány tervezőjének, valamint külön hangsúllyal a kézikönyv végső formába öntésének nem mindennapi feladatát végző három szerkesztőnek. - Nunc est bibendum... 32 A múzeum egyrészt csatlakozott a római központú nemzetközi restaurátor-központ, az International Council of Conservation and Restoration (ICCROM) megelőző műtárgyvédelem (Preventive Conservation Teamwork II.) programjához, másrészt a magyar-holland múzeumi együttműködés nagy múzeumok gyűjteményi anyagának komplex kezelését szolgáló projektjéhez, a kölcsönös tapasztalatcserét és felméréseket, stratégiai tervek kidolgozását vállaló úgynevezett Collection Management programhoz. Lásd Pearce 1993.118-143; Fahy 1995; Keene 1999.