Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény

482 Földessé Edina

1898-ban a Néprajzi Osztály az Iparművészeti Múzeumtól visszakapta Xántus János gyűjteményét, amelyben 71 óegyiptomi szobor7 is szerepelt. Ezeket Xántus feltehetően rövid egyiptomi tartózkodása alatt vásárolta 1869 januárjában, mielőtt a Szuezi-csatornán keresztülhajózva a kelet-ázsiai expedícióhoz csatlakozott. Xántus egyiptomi útvonala Alexand- rián, Kairón és Szuezen át vezetett.

Az Afrika-gyűjteménybe Xántus tárgyain kívül más ókori egyiptomi tárgyak is bekerültek. A későbbiekben még részletesebben tárgyalandó missziós anyaggal érkezett 1898- ban 1 (ltsz.: 27115), ugyanez évben Hopp Ferenctől ajándékba 4 (ltsz.: 26935-26938), 1903- ban vétel útján Eperjesi Károlytól 1 (ltsz.: 46575), 1904-ben Berger Samu kereskedőtől 36 tárgy (ltsz.: 53025-53031, 53722-53750), majd 1909-ben ajándékképpen Vojnich Oszkártól 4 darab a kairói múzeum kiselejtezett tárgyaiból (ltsz.: 78102- 78105). 1914-ben ifj. László Zsigmond haditengerésztiszttől újabb 6 (ltsz.: 106647- 106652), 1920-ban gróf Zichy Jenőtől 7 (ltsz.: 119891-119897), vétel útján Pázmán Ferenctől 6 (ltsz.: 116114-116119), a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum 1921-es átadása révén 41 (ltsz.: 116309-116338, 124795) egyiptomi tárgy, valamint 1932-ben Altmann Andortól egy thébai múmiafej (ltsz.: 130757) került a múzeum gyűjteményébe. Karthágói pun tárgyakat 1898-ben Hopp Ferenc (95 darab8), 1903-ban pedig József Ágost főherceg (1 darab, ltsz.: 41985) ajándékozott a Néprajzi Múzeumnak. Az ókori tárgyak az Iparművészed Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Régiségtár és a Néprajzi Osztály között vándoroltak. 1913-ban íródott levelekben9 egyiptomi tárgyak átadásáról van szó a Régiségtárból a Néprajzi Osztály számára. Ugyanezekből derül ki, hogy a Régiségtár az Iparművészeti Múzeumtól is kapott ilyen gyűjteményt. 1914-ben „a haladással együtt járó differenciálódás” miatt a Néprajzi Osztály 16 egyiptomi szobrot kényszerült átadni a Szépművészeti Múzeumnak. Semayer vonakodott az átadás dolgában, és jó szívvel csak 2 darabtól vált volna meg, mert a többiről úgy vélte, hogy azok „csak normális sírmellékletek és síremlékek és a Szépművészeti Múzeum keretébe nem valók”.10 1916-ban a Néprajzi Osztály a Régiségtárnak adott át egyiptomi tárgyakat, annak ókori művészeti bemutató anyagához. (Cserébe a csíki Szent Ferenc-rendi zárdából kapott 18. századi berendezési tárgyakat.) Oktatási célokra örök letétként az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola is kapott ókori anyagot a múzeumtól, Hopp Ferenc hagyatékából.11 1934-ben dőlt el végleg a Néprajzi Múzeum egyiptomi és pun gyűjteményének sorsa: az ókori anyag átkerült a Szépművészeti Múzeumhoz.12 Az eredetileg 261 darabos ókori tárgyegyüttesből 47 darab13 azonban máig megmaradt.

7 Ltsz.: 15919-15926, 27053-27112, 119381-119385, 119387.

8 Ltsz.: 26939-27029, 27128, 27132-27134.

9 NMI 3/1913. Felterjesztés az igazgatósághoz a Heyerman-féle könyvtárnak a Régiségtárból az osztályba való áthelyezéséről. NMI 57/1913. Felterjesztés az igazgatósághoz különböző egyiptomi gyűjtemények stb. ügyében.

10 NMI 76/1914. A Szépművészeti Muzeum által kért antik szobrok ügyében felterjesztés az igazgatósághoz.

11 NMI 13/1922. Iparművészeti Iskola letétbe kér különböző tárgyakat oktatás céljára.

12 NMI 21/1934. Jegyzék az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumnak átadott óegyiptomi tárgyakról.

13 Ltsz.: 26936, 26945-26946, 26960-26961, 26964-26968, 26981, 26984, 26992-26993, 27003- 27006, 27008, 27012, 27015,27018, 27020, 27024,27026,27028,27128, 27132,106649,106651, 116309-116321, 116323,16326, 119891.