Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
EURÓPA-GYŰJTEMÉNY KEREZSI ÁGNES Az Európa-gyűjtemény - az abban őrzött tár- Gyűjteménytörténet gyak megszerzési idejét figyelembe véve - a Néprajzi Múzeum egyik legkorábban „létrejött” gyűjteményének tekinthető. A gyűjtemény első tárgyai Reguly Antal gyűjtéséből származnak, a 19. század közepéről. Bár Reguly előtt már Sajnovics János is járt terepen, hiszen a helyszínen tanulmányozhatta a lappok nyelvét, mégis Reguly volt az első magyar tudós, aki a finnugor népek körében végzett helyszíni kutatómunkája mellett jelentős tárgygyűjtő tevékenységet is folytatott. Nyugat-európai útja során bejárta a finnek és a lappok földjét, ez utóbbiaktól viseletét is vásárolt, melyet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott.1 1841-ben érkezett Szentpétervárra egy nagyszabású északi kutatóét megvalósításának szándékával, és onnan két évig tartó sokoldalú felkészülés után 1843 októberében kelt útra. Bejárta az Eszak- Ural hatalmas kiterjedésű területét, felkereste a manysik (vogulok), majd a hantik (osztjákok) földjét, és eljutott egészen az Északi-Jeges-tengerig. Ezt követően a csuvasok, a marik (cseremiszek) és mordvinok között végzett kutatómunkát. 1846 nyarán érkezett vissza Szentpétervárra. Szibériai kutatóútján egy 385 000 km2 kiterjedésű területen közel 30 000 km utat tett meg alig három esztendő alatt. 1847-ben érkezett meg a Magyar Tudományos Akadémiára hat ládába csomagolt felbecsülhetetlen értékű anyaga: nyelvi és népköltészeti jegyzetei, antropológiai gipszöntvényei, régészeti és néprajzi tárgyai. Reguly ugyanabban az évben tért haza, majd németországi fürdőhelyeken próbálta a kimerítő utazásoktól megromlott egészségét helyreállitani. 1847. november 8-án a Tudományos Akadémia ülésén Reguly útjáról és útjának eredményeiről Toldy Ferenc titkár számolt be, ahol bemutatták a Reguly által gyűjtött néprajzi tárgyakat is. Balassa Iván szavaival élve „ez a bemutató minden bizonnyal egyike volt a legkorábbi magyarországi néprajzi kiállításoknak” (BALASSA 1954a. 50). Az anyag további sorsáról Kodolányi János, aki több cikkében is feldolgozta Reguly munkásságát, és publikálta az általa gyűjtött tárgyakat, így ir: „A Magyar Tudományos Akadémián rendezett bemutató kiállítás után valóban a Magyar Nemzeti Múzeumba került Reguly gyűjteménye, egyik alapítójává vált a későbbi Néprajzi Múzeumnak. A Néprajzi Múzeumba azonban már nem a teljes 1 Reguly-jegyzék MTAK 38-1847, illetve NMI 6/1896. Reguly-hagyaték 1848. Jegyzék másolatban.
