Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szacsvay Éva: Egyházi gyűjtemény
Egyházi gyűjtemény 421 Mellékletek 1. számú melléklet. Díváid Kornél: Árjegyzék tárgyakról (EAD 131/1909) A jegyzékből csak az egyházi gyűjteménybe került tárgyakat soroljuk fel. 80921 Gyertyatartó, sárgaréz, kicsiny nehéz 2 K 80922, 80923 2 dib « « könnyű 2 K. 80924 Térdeplő Mária házfülkéből fafaragvány XVIII. sz. 1 K. 80930 Rézgyertyatartó nagy 2 K. 80934 Szt. Flórián fafaragvány házhomlokzatról, István háza 3 K 80935/a-c Mária szobrocska s két angyal fafaragvány Istvánházáról 3 K 80937/a-c Nép. szt János 2 bányásszal fafaragv. » 3 K 80938 Mária szobrocska, 80939/a,b 2 bányász, 80940 csillár 9 K. 80941 vasmécses Istvánházáról 80942 Mária szobor fa, fehérre festve István háza 1 K. 80944 Madonna szobor fa, lábánál 3 alak Bélabányáról 1 K. 60 80973/a,b Két bányászszobrocska fa, Szentantal 3 K 80983 Jézuska szobra, bábalakú XVIII. sz. 10 K. 2. számú melléklet. Sztripszky Hiador királyi segédtanfelügyelő, Máramarossziget, levele (EAD 90/1909) Nagyságos igazgató Úr! Julius 4-én, vasárnap gyorsáruként vasútra adattam egy láda küldeményt, mint Máramarosban tett gyűjtögetésem eredményét. Valamennyije fafaragás. A gyertyatartók, csillárok stb. mindannyian régibb idők terméke, mert ma már... cifrább, gyári portékákkal díszítik az oroszok templomaikat, fájuk-erde- jük sincsen, úgy mint hajdanában volt s a faragásra idejük sincsen a megváltozott életviszonyok miatt. Legérdekesebbek köztük a szobor-holmik. A görög szertartás ma ilyent nem tűr meg, a templomban csak festménynek adnak helyet. Régi időkben azonban nem juthattak olyan szép festményekhez, mint a mai 5-10 koronás olajképek, Így hát faragott faszobrokkal pótolták a görög rítustól megkövetelt ikonosztáz (képállvány, mely a papot a néptől elkülöníti) képeit. Az új idők azonban ezeket is elsöpörték - ki a templom padlására, tornyára. Én innen szedegettem őket össze nagy kinnal a porból. Van köztük elég ép fentartású is, de a legtöbbje csonka. Mestereik nagyon természetesen a népből teltek ki, bámulatos plasztikai érzéke lévén a hucul-orosznak. Művészettörténeti és ethno- graphiai értékükön kívül művelődéstörténeti jelentőségük is van ezeknek az egy darab fából faragott szobroknak. Máramaros u.i. a kulturátlanságnak klasszikus hazája - Így van legalább kikiáltva. Hogy mennyi benne az igaz, ezek a fafaragások mutatják. Annyi tény, hogy a Rómával való egyesülés ellen itt küzdöttek a leghevesebben és a legtovább, mert mig a nyugati megyék oroszai 1646-ban urizáltak, Máramaros még 1760 körül is „igazhitű” disunitus volt. Már most miféle kulturáramlatok hullámozhattak itt ezen a görbe földön, hogy a pravoszláviie ez erős fészkibe a latin szertartás szobrainak hatása jutott át Galicia lengyeléitől és oroszaitól a maga bárok formáival! [Kiemelés az eredetiben.] Ennek érdemes volna a végére járni. Ami tőlem telik, megteszem. Szabad délutánjaimat, ünnepnapjaimat kirándulásokra használom s amit érdemesnek tartok a múzeum számára, megszerzem. Ezek a dolgok jórészt Rahó és Kőrösmező községekből valók; ezenkívül gyűjtöttem még Bisztráról, Kislonkáról és Szeklencéről. Az innen gyűlt darabokat néhány nap múlva útnak indítom. Nagyon örvendenék, ha a múzeumnak megfelelők lennének, segédtanfelügyelői lenyugdijilletékezett fizetésem mellé nagyon jól esnék némi mellékest keresnem velük.
