Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szűcs Alexandra: Szokás- és játékgyűjtemény
Szokás- és játékgyűjtemény 379 A gyűjteménybe tartozó tárgyak pusztulásáról, azaz hiányáról az első teljes felmérés a már emlegetett 1997-es revízió során készült. Az ezt megelőző 1981-es revízió ugyanis nem szerepeltette a jegyzőkönyvhöz csatolt hiánylistán a régi (1950 előtti) számozású tárgyakat. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem gondatlanságból, hanem vezetői kérésre.) A még korábbi, 1955-ös, az összes gyűjteményre kiterjedő revízió, majd az ezt követő 1959- es gyűjteményi revízió pedig nem sorolta fel tételesen a hiányzó tárgyakat. (Az 1959-es revízióra azért volt szükség, mert a négy évvel korábbi eredményeket nem vezették be a leltárkönyvekbe.44) Az 1960-as években folyamatosan egy raktárrendezéssel egybekötött részleges revízió is történt, ennek azonban nem született meg a jegyzőkönyve, a munkát követően elkészített selejtezési jegyzőkönyv pedig nincs meg a múzeum irattárában. A rendelkezésünkre álló iratok és adatok alapján annyit tudunk, hogy 1915-ben a már jelentős számú hímestojás-gyűjteményből hivatalosan leselejtezték a törötteket, szám szerint 102 darabot elégettek.45 (A postán beküldött tojások közül a szállítás során sok összetört, ezeket a törzskönyv tanúsága szerint azonban már be sem leltározták.) Ez alapján feltételezhető, hogy az 1915 és 1955 között eltelt időszakban, talán a háború okozta károk következtében csökkent felére a tojásgyűjtemény. Ez a múzeum teljes anyagának szempontjából jelentősnek mondható, hiszen az összes háborús veszteség nem érte el a 10 százalékot (BALASSA 1954b. 300). (A későbbi gyűjteménybe tartozó tárgycsoportok háborús pusztulásáról semmi konkrét adatunk nincsen, Fél Edit sem említi őket rövid cikkében [Fél 1954. 299-300].) Szendrey Ákos összesítése szerint 1955-ben 1506 darab tojás hiányzott. Természetesen a hiány többsége a régi számozású tárgyak közül került ki, így az 1981-es revízió nem szerepelteti ezeket tételesen. Az 1997-es hiányjegyzék 1397 darab tojás hiányát regisztrálta. Az elpusztult, leselejtezett, hiányként jelentkező tojások mellett egy jelentős tétel a törött darabok száma (423 darab). Ezek folyamatosan halmozódtak fel, jelentős mennyiségben nem selejtezték ezeket, hanem az összetartozó darabokat összecsomagolva tárolták. A törött tojások tehát folyamatosan gyűltek össze, nem elsősorban emberi gondadanság, hanem a nem kifújt tojások természetes romlása miatt. Az 1955-ös revízió 270 darab szokástárgy, 21 darab gyógyításhoz kapcsolódó tárgy és 364 darab gyermekjáték hiányát jelezte (az egyházi tárgyakkal itt sem foglalkozunk). Ismét csak feltételezhető, hogy a tárgyak nagy része a költözéseknek, a háborús viszonyoknak eshetett áldozatul, illetve a nem megfelelő tárolásnak. Ez utóbbiról egy rövid tudósítás számol be, miszerint: „megkezdtük a különböző gyűjtemények között szétszórva hevert és erősen pusztulásnak indult játék és folklore gyűjteményünk rendezését, revízióját és az eddiginél célszerűbb raktári elhelyezését. Az apró, könnyen pusztuló tárgyaknak sajnos a többszöri költözés és a raktárakban való összezsúfoltság sok kárt okozott” - írja Bartucz Lajos a Múzeumi Hírek rovatban (BARTUCZ 1940. 221). Valószínű, hogy e munka folyamán vezették azt a két kézírásos füzetet, melyre korábban már hivatkoztam. Ezekben feltüntették, hogy a tárgy megvan-e. (Nem tudjuk, hogy a tojásokról is készült-e ilyen füzet, mindenesetre a gyűjteményben tárolt kéziratok közön nincsen.) A gyűjtemény tekintetében az 1955-ig eltelt időszakban a tárgyak csaknem fele eltűnt/elpusztult (összesen tehát 2829 darab, míg a revideált tárgyak száma 3305 darab volt). Összehasonlítva ezt az adatot a többi gyűjtemény hiányzó 44 NMI 863-0206/33. Domanovszky György: Tájékoztató a Néprajzi Múzeum anyagáról, működéséről és terveiről. 45 NMI 75/1915. Schmidt Tibolt: Kiiktatott tárgyak jegyzéke.
