Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szűcs Alexandra: Szokás- és játékgyűjtemény

364 Szűcs Alexandra vélek,13 melyeket a tojásokhoz mellékeltek; az adatok többsége még a leírókartonokra sem került rá.) Az utolsó felhívást 1909-ben ismét a Néprajzi Osztály tette közzé, ezúttal egy kér­dőívet is mellékelve, melyben „Népélet” címen szerepelnek a szokásokhoz kapcsolódó tár­gyak és a játékszerek is. Itt már külön pontban tüntetik fel az úgynevezett kalendáris és az emberi élet fordulóihoz köthető szokásokat (NÉPRAJZI ÉRTESÍTŐ 1909b). Ennek a felhívás­nak azonban közvetlen hatása nem volt a tárgygyarapodás szempontjából. A felhívásokon keresztül megszólítottak mellett ebben az 1. világháborúig tartó szakaszban alakult ki folyamatosan a múzeum dolgozói mellett egy néprajzi tárgyak és témák iránt fogékony, az értelmiség soraiból verbuválódott réteg, melynek tagjai rendszeresen küld­tek tárgyakat, és legtöbbször publikálták is kutatásaik eredményét. így kapcsolódott be a muzeológiai munkába külső munkatársként Sztripszky Hiador, Kovách Aladár, Nyáry Albert, Bellosics Bálint, Garay Ákos, Sebestyén Károly, Díváid Kornél. Működésüket az osztály szak­mailag irányította, és anyagilag is támogatta tárgyvásárlásaikat. Mellettük kialakult még egy kör, szintén értelmiségiekből, akik egy-két kivételtől eltekintve önálló kutatásokat nem foly­tattak, ugyanakkor rendszeresen gyűjtöttek tárgyakat, melyeket felajánlottak a múzeumnak ajándékként vagy megvételre. Ez a kapcsolat a múzeum és a gyűjtők között lazább és gyak­ran nem problémamentes, mivel a szakemberek néha visszaküldték a tárgyakat a gyűjtőknek különböző kifogásokkal: például a tárgy új, „egyéni productum”, túl drága, a múzeumnak már van, stb.14 Ugyanakkor őket is segítették szakmai tanácsokkal, a levelekből néha kiderül, hogy javaslatokkal éltek a gyűjtőterület kiválasztását illetően, sőt például Wersényi Róza egy fény­képezőgépet is kapott munkájához a múzeumtól.15 Ebben az időszakban a múzeumi dolgozók is elkezdték a gyűjtést. Az 1895-től a múzeumhoz szegődött Semayer ebben az időszakban gyűjtötte főleg Zala, Somogy és Sopron megyékben az első jelentős tárgykollekciót16 a betlehemezés és a regölés tárgyában (összesen 24 darabot). Szolnok-Doboka megyei útjáról turkázáshoz való tárgyakat17 (9 darab), gyer­mekjátékokat18 (10 darab) és hímes tojásokat (38 darab, ltsz.: 38791-38828) hozott Az 1896-tól belépő Bátky Zsigmond kalotaszegi útjáról, Magyarvalkóról hozott be fejfákat és sír- hantoló lapátokat, szalmafonatokat, illetve lakodalmi tárgyakat gyűjtött (összesen 18 darab19), Timkó Imre pedig egy Moson megyei legénycímerrel (ltsz.: 52561) gazdagította az állományt. Ezenkívül a jelentősebb gyarapodások 1905-ig, melyeket külső gyűjtők ajánlottak fel: Brinza Mária (az „osztály rendes gyűjtője”) 2 darab mohácsi busó mosófát (ltsz.: 28416- 28417), Horger Antal 6 darab hétfalusi borica tárgyat (álarc, ostor, lapickák, ltsz.: 28478, 28480, 28484-28485), Divald Kornél Eperjesről 21 darab,20 Szabó Imre Déváról 9 da­rab,21 Dömötör László aradi tanár 10 darab (ltsz.: 40958-40966, 40968), Lehoczky Tivadar 13 NMI 54/1903. Húsvéti tojásokkal érkezett levelek. 14 Például NMI 14/1902. Wersényi Róza levelei. NMI 66/1904. Holzmann Ignác levelei. 15 NMI 14/1902. Semayer Vilibáld levele. 16 Ltsz.: 28255, 28257-28267, 28273, 28275-28278, 28280, 28282, 28284-28286, 28288-28289. Ez az anyag főként betlehemeket, valamint csillagokat, láncos botokat, köcsögdudát tartalmaz. 17 Ltsz.: 38932-38940. A kollekció pénzgyűjtő kancsókat, hólyagokat, keresztet, ökörszarvat és egy turkát foglal magában. 18 Ltsz.: 28274, 38831-38832, 38842, 38909, 38927-38931. 19 Ltsz.: 28991-28995, 29008, 29040, 29046, 31408-31414, 31434-31436. 20 Ltsz.: 50001-50005, 50008-50024, 50026. 21 Ltsz.: 50652-50653, 51697-51698, 51700-51704.

Next

/
Thumbnails
Contents