Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szűcs Alexandra: Szokás- és játékgyűjtemény
SZOKÁS- ÉS JÁTÉKGYŰJTEMÉNY SZŰCS ALEXANDRA A szokás- és játékgyűjtemény a többi múzeumi Bevezetés gyűjteménnyel egy időben, 1947-ben vált önállóvá, és kapott hivatalosan is saját gyűjteménykezelőt Szendrey Ákos személyében. Ettől kezdve beszélhetünk tehát egy önálló gyűjteményről. Ennek anyaga azonban nem volt teljesen azonos a mostanival. Egyrészt a gyűjteményt alkotó, illetve a gyűjteménybe jelenleg nem tartozó bizonyos tárgyak hovatartozását illetően a mai napig bizonytalanok vagyunk, tehát nem tudhatjuk pontosan, hogy mikor melyik gyűjteményben voltak. A pozíciós leltárkönyvekben elhelyezett, a tárgyak gyűjteményekhez való rendelését „szentesítő” pecsétek a tárgyak döntő többségénél természetesen a segítségünkre vannak. Léteznek azonban olyan tárgyak, tárgyegyüttesek, amelyek mellé nem kerültek be e gyűjteményi pecsétek, minden bizonnyal azért, mert ezek a pecsételéskor már nem voltak meg, s azt, hogy melyik gyűjteményben nincsenek meg, nem tartották fontosnak, vagy nem tudták jelezni. Másrészt az ekkor még a „hagyomány tárgyai” nevet viselő gyűjtemény magában foglalta a ma külön gyűjteményként működő egyházi gyűjtemény anyagát is. Ez az állapot az 1960-as évek végéig tartott, amikor Varga Zsuzsa átvette e gyűjteménycsoport kezelését. Varga Zsuzsa 1969-es megfogalmazásában: a népi vallásosság és a képgyűjtemény tárgyai „önálló gyűjteménnyé kezdtek alakulni” (Varga 1969. 90). Az 1967-1968-as tárgygyűjtési beszámolóban először készül külön ismertetés erről a tárgycsoportról A népi vallásosság tárgyai címen, tehát még mindig nem külön gyűjteményként (VARGA 1969. 90). Az 1969-es gyarapodásban is még a hagyománygyűjteményen belül kerülnek ismertetésre az egyházi tárgyak (V arga 1970b). Hivatalos átadás-átvétel nem történt. A múzeum mai épületébe való beköltözés során, az 1970-es évek közepén folyamatosan vált külön fizikailag is a két gyűjteménytest. Az egyházi gyűjteménybe átkerült tárgyakról azonban semmiféle jegyzék nem készült, az utolsó rendelkezésünkre álló adat az 1955-ös, a múzeum egészét érintő revízió egyoldalas összefoglalása, miszerint a „hagyomány tárgyai” gyűjteménybe 1206 darab egyházi tárgy tartozik. (Kézirat a Nyilvántartási Osztályon). Mindezen okokból az egyházi vonatkozású tárgyak ismertetésével e dolgozat nem foglalkozik. Hasonlóképpen nem számítottuk a gyarapodásba a korábban a gyűjteményben található, ma már másik gyűjteményhez tartozó tárgyakat, illetve azokat az „ünnepi”, „rituá
