Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Csupor István: Kerámiagyűjtemény
K erámia^űjtemny Ibi szefolyatott színtelen, zöld, sárga és mangánbarna ólommázak is a gömöri készítőhely mellett tesznek tanúbizonyságot. Különleges sorozat az a Siklósról származó „mézsör kimérő üvegekből” álló tétel is (ltsz.: 740 84-74088), amely öt széles talpú, nagyon keskeny és hosz- szú, barna, illetve zöld üvegből fújt üvegedényből áll, és amelyet Farkas Sándortól vettek meg 1907-ben. A Néprajzi Tár 1906. április 1-jén újra költözni kényszerült, ezúttal a városligeti Iparcsarnok keled szárnyában kapott helyet. 1907-ben már állt az új állandó kiállítás. Az új helyen azonban az épület műszaki állapota, a munkaszobák hiánya, a beázások stb. miatt egyre több problémával kellett szembenézni a következő évek során (Szemkeő 1997a. 73-74). Ezekben az években a módszeres gyűjtések hatására egyre több fehér folt tűnt el, ugyanakkor annak ellenére, hogy szinte körbevették a gyűjtőutak az Alföldet, ezzel a területtel nem foglalkoztak. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy az Alföld népművészetéből a sok régies elemet őrző pásztorkultúra került korábban a vizsgálat fókuszába, így az itteni fazekastermékek felfedezése csak később következett be. Az 1909-es év ebből a szempontból fontos időpont, mivel Györffy István mint gyakornok ekkor indul első gyűjtőútjára szülőföldjére, a Nagykunságra. Erről az útról, melynek során hét helységet keresett fel (Karcagot, Túrkevét, Kunmadarast, Kisújszállást, Mezőtúrt, Tiszafüredet és Tiszaszőllőst), több száz (közel 523) válogatott kerámiatárggyal tért meg. Ennek az alföldi gyűjtőútnak az első állomása Mezőtúr volt (ltsz.: 78282-78410). A gyűjteménybe butellákat, könyvbutellát, ember alakú butellát, kulacsféléket, kancsókat, csalit, bütyköst, csárdásnyakú korsót és a sokat publikált, klasszikusnak számító, fekete csárdás korsót, kun poharat, bögréket, bödönöket, szilkéket, cserép varrókosárkát és tálféléket, egyszóval a helyi fazekasság addig alig ismert termékeinek színe-javát hozta. A gyűjtés különösen azért volt kiemelkedő, mert tartalmazott régiesebb, feketére égetett túri edényeket, gyertya- mártót (ltsz.: 78405-78408) és nagy kantát (ltsz.: 78409-78410) is. Mezőtúrról származott egy agyagminta-gyűjtemény is, amelyet feltehetően K. Nagy Sándor helybeli fazekasmester használt a műhelyében (ltsz.: 78411-78461). A Túrkevéről származó kerámiatárgyak (ltsz.: 78475-78659) részben szintén azt bizonyítják, hogy Túrkeve Mezőtúr vonzáskörzetébe tartozott, másrészt viszont Tiszafüredről, Gyöngyösről, sőt Debrecenből is kerültek ide fazekasmunkák, és minden bizonnyal voltak a gyűjtött anyagban helybeli készítmények is. A kisújszállási gyűjtés (ltsz.: 78689-78698) néhány mezőtúri mihókűt, Miska-kancsót tartalmazott. Karcagról főleg tiszafüredi és túri tárgyak származtak (ltsz.: 78720-78733), köztük egy emberbutel- la is (ltsz.: 78722), egy kisméretű, ónmázas, futó nyulat ábrázoló bütykös korsó (ltsz.: 78723), egy kopott, de igen szép kancsó Gyöngyösről (ltsz.: 78725), illetve mezőcsáti tárgyak. A Kunmadarasról származó anyagban (ltsz.: 78755-78774) jellegzetes poszthabán tárgyak mellett többek között egy czifra áros is szerepelt, Gyöngyösről, koronás magyar címerrel, 1868-as évszámmal, és néhány dél-alföldi fekete korsó és kanta. Tiszaszőllőst (ltsz.: 78783-78817) javarészt tiszafüredi fazekasmunkák képviselték, butella, kulacsok, kancsók, de itt is voltak túri tányérféleségek is. Itt különösen kiemelkedőnek számít az a tiszafüredi tál 1846-os évszámmal, amely a „honi tányért veszek és abból ebédelek én” feliratot viseli (ltsz.: 78792), illetve egy igen régies tárgytípus, egy háromlábú, nyeles, lábas serpenyő Gömörből (ltsz.: 78794), amely máig is az egyik legszebb és legépebb darabunk ebből a tárgyfajtából. Tiszaszőllősről hozta Györffy azt a barna alapon zöld és barna csíkozású, nagy tésztagyúró tálat is (ltsz.: 78797), amely szokatlan festésével kirí a többi alföldi vájling (fülestál) közül, vagy a hatalmas, fekete kőkantát, amely valószínűleg füredi fazekasmunka (ltsz.: 78816).
