Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény

Textil- és viseletg/űjtemény 255

Fél Edit muzeológiai teljesítményei értékelésében legellentmondásosabb és leglátványosabb a tárgygyarapítás mértékének meghatározása egész gyűjteménykezelői működése vonatkozásában. Egyik mél- tatója így írt: „A GYöRFFYtől örökölt tízezer darabos textilgyűjtemény... Fél Edit kezében negyvenezerre gyarapodva egyenesen a »beszélő tárgyak« világa lett.” (RaIECZKY 1991. 160.) Tehát az ő kezelése alatt harmincezer lett volna a gyarapodás. Munkásságának egy másik értékelője pedig így fogalmazott: „ha végigtekintünk... a keze által a múzeum gyűjteményébe került több, mint harmincezer tárgyon...” (Fülemile 1993. 42). A harmincezernél is nagyobb számba bele kellett hogy értse az Átány- gyűjtemény Fél Edit által (de tulajdonképpen Hofer Tamással közösen) gyűjtött, nem textil tárgyait is. Tudvalevő, hogy Fél Edit múzeumi pályafutása alatt a textil- és viseletgyűjtemény nemcsak általa, hanem más muzeológusok gyűjtőtevékenysége és különféle rendű és rangú, de nagy darabszámú tárgyátadások révén is gyarapodott.

Ha valóban tízezer lett volna a tárgyak száma Fél Edit működésének kezdetén, akkor 1885 őszétől - amikor az első hazai öltözeteket beleltározták - 1936 elejéig - amikor a kezelésébe kerültek a textíliák és viseletek - eltelt 50 és fél év alatt a gyarapodás évi átlaga 198 darab lett volna.

Ha működése 35 éve során tényleg harmincezerrel gyarapodott volna, és nyugdíjazásáig, 1970 végéig valóban negyvenezerre nőtt volna a tárgyszám, akkor az ő időszakában a gyarapodás évi átlaga 857 darab lett volna, azaz az őt megelőző időszakhoz képest igen látványosan, 332,8 százalékkal nőtt volna.

A hivatalos dokumentumokból pontosan megállapítható, és a gyűjtemény összetételének ismeretében csupán becsülhető számadatok egybevetése alapján azonban a Fél Edit előtti időszak teljesítményeként 20 403 tárggyal kell számolnunk, míg Fél Edit időszakában 16 396 darabbal (csak zárójelben említjük, hogy abban az időben a Rákóczi téri iskola és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből való átadások mintegy 4200 darabos gyarapodást jelentettek; sok kisebb hasonló ajándékot nem számítva). Tehát a Fél Edit előtti időszakban a gyarapodás évenkénti üteme 404-re,

Fél Edit működése alatt pedig 486-ra tehető, azaz valójában csupán 16 százalékkal nőtt. Ha a két nagy átadást leszámítanánk, ennél is kisebb lenne az eredmény.

Számítások a „legendás” adatokkal:

I. időszak (1885-1936):

Teljes gyarapodás: 10 000 tárgy

Éves gyarapodás: 10 000:50,5 = 198 tárgy

II. időszak (1936-1970):

Teljes gyarapodás: 30 000 tárgy

Éves gyarapodás: 30 000:35 = 857 tárgy A gyarapodás ütemének növekedését így számítottuk ki:

ha 198 darab a 100 százalék, akkor 857 darab 432,5 százalék, tehát a kettő különbsége 332,8 százalék lenne.

Számítások a valóságos, hiteles adatokkal:

Előzetes megjegyzés:

Nem az a kérdés, hogy a szóban forgó két időszak végén valójában hány tárgy volt a gyűjteményben, hanem az, hogy a korszak kezdetétől a végéig hány került a gyűjteménybe (az időközben történt elveszések ebből a szempontból nem számítanak). Mivel sok adalék ellenőrizhetetlen vagy többféleképp értelmezhető, a számítás csak fő vonalakban igaz.

I. időszak:

Az 1937 novemberében lezárt revízió eredményét a 139/1937 Népr. Múz. jelzetű ügyirat rögzítette, a számításnak ez az alapja.

4. számú melléklet. A textil- és viseletgyűjtemény profiljába illő tárgyak gyarapodásának

üteme 1885 és 1970 között