Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény
Textil- és viselet^űjtemény _213 időszakos beszámolóiból jól nyomon követhető a raktári rend kialakítása. Akkoriban az anyagminőség alapján minden magyarországi és külföldi „nemzetközi” viseletét és egyéb textíliát együtt tároltak, kezeltek. A raktári állományt először minőségi alapon bontották szét: „Mindegyik tárgycsoportból a kiállított gyűjtemény pótlásául kiválogatjuk a tipikus darabokat vagy - különösen a díszítéssel ellátott tárgyakból sorozatokat - s azokat vagy a kiállított tárgyak közé osztjuk be, vagy jegyzék mellett könnyen hozzáférhető szekrényekbe helyezzük el; a többes, vagy egyáltalán felesleges [!] példányokat pedig - szintén jegyzék mellett... ládákba csomagoljuk... Az ilyen módon történő kiválogatásnak az a nagy haszna is van, hogy a... törzsgyűjteményünket könnyebben rendben tudjuk tartani s... bármely czélból történő használatra - különösen például vásárlások alkalmával az összehasonlításra [!] - mindig kéznél van.” (Sebestyén 1908. 221; beszúrás - K. E.) Megindult tehát a szélesebb körű nyilvántartási munka: raktári és kiállítási tárgyjegyzékek készítése, a válogatott minőségű tárgyak fotóztatá- sa, majd 1909-től kezdve a viseletdarabok és egyéb hímzések alcsoportok és nemzetiségek szerinti szétválogatása (Sebestyén 1908. 221; 1909. 128). 1910 elején a magyar gyűjteménycsoport raktári anyagát megyék szerint osztották szét, „a hímzések, fehérneműek és ruhák kivételével” (Semayer 1910b. 272-273). De nemsokára jelenthették: „Minden a por, a nedvesség és a moly iránt érzékeny anyagunk szekrényekbe van rakva olyanformán, hogy könnyen áttekinthető és hozzáférhető legyen. Bármilyen tárgyat nemzetisége és származási helye szerint rövid néhány perez alatt elő tudunk adni.” (Beluleszkó 1911. 79.) Majd 1914-ben elkezdték a magyarországi ruhaanyag revideálását (Semayer 1914c). Talán a revízió tanulsága nyomán a „raktári anyag konzerválási munkálatainak egyszerűbbé tétele czéljából a textilis és bőrnemű tárgyakat a konzerválási módszereknek megfelelő csoportokba” osztották, és megkezdték „szakszerű rendezését” (Semayer 1915b). A beszámolókból bepillantást nyerhetünk az állagmegóvási munkálatokba: „A moly és szú ellen való védekezés szakadatlanul tartott. A gyűjteményben kiállított ruhaneműek kivételével, a ruházati csoport egész anyaga - a tengerentúli anyagot is beleértve - a szénkéneges ládában molytalaníttatott... A kiállított anyag állandó ellenőrzés alatt állott s a hol szükségesnek mutatkozott, porolással és szénkéneges porlasztó fecskendőkkel védekeztünk a molyok ellen.” (Sebestyén 1908. 221.) A muzeális tárgyaknak a hozzáférhetőségét a kutatók számára a raktári készletből kiválogatott sorozatokkal, az úgynevezett tudományos gyűjtemény létrehozásával, a nagyközönség számára pedig kiállítással, a kor szóhasználatával élve „szemléltető gyűjtemény” felállításával oldották meg (Semayer 1907b. 189). A Néprajzi Tár második állandó kiállítása nagyobb térben, a deszkafedése miatt tűzveszélyes Iparcsarnokban 1907-ben nyílt meg, és 1924-ig minden tavasszal felfrissítve és kétévente új szerzeményekkel bővítve várta - a téli időszakok kivételével - látogatóit. A nyitó kiállításnak a textil- és ruhaneműket érintő részéről nem emlékeztek meg az ismertetők (Semayer 1907b. 189), de az 1911-ben végzett átalakításokról szóló beszámolókból már több derül ki: „a szemléltető gyűjteményanyagát felfrissítettük és kiegészítettük, továbbá a felírásokat szaporítottuk. Az összes népviseleti bábúk helyreállítva, ruházatuk tisztára mosva kerülnek immár bemutatásra, újonnan elrendeztünk egy pásztorcsoportot, kanászt, csikóst lovon, juhászt szamárral és gulyást... Ezek a szemléltetést rendkívül elősegítő csoportok a nagy- közönség részéről tüntető figyelemben részesülnek. Az újonnan bemutatott anyag legérdekesebbje a Garay Ákos... gyűjtötte régi magyar férfihajviseletek, a melyek életnagyságú mellszobrokon természetben örökítik meg ezt a végső enyészetnek áldozatul esett ősi magyar szokást.” (Semayer 1911b. 305.) A textíliák és viseletek szerepeltetésére vonatkozó további ismerete
