Csete Balázs: Kalotaszegi fafaragások ( A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 3; Budapest, 1990)

KALOTASZEGI UTCAAJTÓK - Jelesebb utcaajtó-készítő és faragó mesterek

ben elpusztult, újra meg újra díszítették az utcaajtókat, mégpedig olyan aprólékos, változatos, gazdag mintázattal s a legtökélesebb technikai kivitelben, amilyenre csak a legnagyobb lelkesedéssel fűtött akaraterő lankadatlan türelme képes. Valóságos csipkét csináltak a fából, s mindenik utcaajtójuk faragott hímje más. Kalotaszentkirály és Zentelke szépségszomja már nem volt ilyen kitartó a fafaragásban, mert hogy utcaajtóik az 1848-49-i szabadságharcban leégtek, azóta nem hímezik őket. Egy-két hímes példány azonban itt is akad, amelyeken azonban sem a szerkezetben, sem a díszítésben külön helyi jellegzetesség nincs. Az utcaajtók is ugyanazon otthonszeretetből szépek és tartósak, mint a kalotaszegi porta minden alkotmánya. Mert szenvedélyes gondossággal szépítik és gazdagítják házukat és házuk táját kívül-belül. Ez a tartalma, lényege az életüknek. Kalotaszeg falvaiban tehát ma is nagy gonddal és szeretettel készülnek az utcaajtók az ősi szerkezeti és díszítő hagyományok jegyében. Földmfves ácsok s falusi ezermesterkedők kezemunkája mind, akik több faluból kapnak megrendeléseket s így terjesztik tudományukat, művészetüket, kedvenc díszítményeiket, egyszóval egyéni stílusukat. Az utcaajtók szerkezete lényegében minden faluban ugyanaz, legfeljebb méretbeli eltérések vannak itt-ott. Díszítményeik azonban rendkívül változatosak s e tekintetben falunként vagy falucsoportonként helyi stílusok alakultak ki. A díszítőformák terén a kalotaszegi falvak kézfogót adnak egymásnak s majd mindenik hat valamiképpen a többire, de a kölcsönös átsugárzások mégis a szomszédos falvakban erősebbek. Kalotaszeg románjai teljesen átvették a magyar utcaajtót mindenütt, de csak szerkezeti mivoltában, amelyen semmit sem változtattak. Faragott díszítésekkel azonban csak a vegyes lakosú falvakban szépítik, s ekkor is minden motívum és kompozíció a magyarságtól kölcsönzött, hol ügyesen másolt szép kivitelezéssel, hol pedig csak igen gyatrán kivonatolt kísérletezéssel. Semmi eredetiség nincs bennük, s fajiságukat pusztán csak a magyar díszítőelemek közé helyezett, faragott keresztforma jelzi s a szemöldökfára vésett román név. Kalotaszeg utcaajtóművészete elvitathatatlanul tiszta magyar népművészet volt mindig s éppen ezért a faragott plasztikus magyar dfszftmények és díszftésmódok kiapadhatatlan forrása. Jelesebb utcaajtó-készítő és faragó mesterek Nyárszón: Balázs György pandúr, Kulcsár Ferenc gyarmati, Kulcsár György génás, Miklós Ferenc dicsi, Miklós György gázsi, Miklós Gyuri, Tamás Ferenc fazekas, Miklós Márton felső (+). Jákótelkén: Bódi Gyuri, György János (+). Damoson: Vince György kályha, Vince János kályha. Bánffyhunyadon: Böndi Ferenc kesej, Böndi Márton hipó, Kudor János lukács, Valkai Márton donka ( + ), Vince István gázsi. Sárvásáron: ifj. Balázs Ferenc mátyás, Balázs János pálmarci, Balázs Ferenc mátyás (+), Balázs János jóska (+), Páll János páljancsi (+), Péntek Ferenc prunkuj, Tamás Ferenc mihály (+)• Körösfőn: Antal János, Antal György, Balázs György, Balázs János, Balázs Márton. Ketesden: Kiss Lőrinc. Zsobokon: Ignácz György, Gál potyó István, Korpos János. Kispetriben: Pál István. Magyargyerővásárhelyen: Kalló Banducz János (+), ifj. Kalló Huszár Ferenc ferika. Inaktelkén: Gergely István (+). Kiskapuson: Jászó János, Jászó István, Vince palkó János. Magyarlónán: Albert Ferenc, Jaskó Márton, Német György. Bogártelkén: Albert marci János (+), Fekete pali pista János. Mérán: Bonz György polák, Kovács Mihály tóni, Magyarosi András pili, Muszka András danda.