Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

3. Pásztortanyák

szállás szó a magyar pásztorok nyelvéből már igen régen átment valamennyi velünk érintkező nép nyelvébe s közvetve még távolabbi népekébe is"... *) A tanya Kecskemét vidékén, de Alföldünk nagy részében is, ma olyan épületcsoportot jelent, a honnan a birtokos mezei gazdálkodását vezeti, a melyben kezesjószágát éjszakáztatja, őrzi, szerszámait tartja s a hol rendszerint lakni is szokott egész családjával együtt. Ha a birtokos nem lakik állandóan a tanyájában, akkor azt a tanyás, vagy másnéven : lakó gondjaira bizza.A kecskeméti pusztaságon ma ösmeretes nomád- és félnomád-jellegü pásztorépítményeket a pásztorság kimondottan nem nevezi tanyájának, hanem mindig csak cserényröl, akolról, szárnyékról, gunyhóról, vagy egyszerűen csak enyhelyről szóll, mégis, teljes joggal tekinthetjük ezeket az enyhelyeket tanyáknak, mert a pásztor ezekben, vagy ezek körül tanyázik ; a cserények gondozására rendelt 13. ,.Cserény", cgésztetővcl, lószárnyékkal. (Peszéradacs.) egyik bojtárnak is mindig tanyás vagy lakos a neve. A gúnyájával járó juhász, a ki ma sem lakik állandóan a majorságban, községben, s a kinek sohasem volt hordozható enyhelye, ott, a hol ráesteledik, alkalmas helyen, tanyát üt. Ha tudjuk, hogy egy mai pásztortelepen 5—6 ember, ugyanannyi kutya, igásjószág, aprójószág, sertés, sőt macska is tartózkodik, akkor a pásztortanya képe a maga teljességében kibontakozik előttünk. A Tudományos Akadémiának első tájszótára helyesen határozta meg, hogy a ,,Tanya, pásztorok', mezei emberek' szállása v. laka." **) Ha a kecskeméti pusztaság szilajpásztórkodásának múltjába, a szóbeli hagyományok és följegyzések fonalán kissé visszamegyünk, nem maradhat *) L. : Takáts Sándor : Régi pásztori élet. **) L. : Magyar Tájszótár. Buda, 1838.