Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

2. Pásztorok

Szó szoros értelemben vett nomádpásztoréletet, a kecskeméti pusztaságnak még fönnmaradt legelóin, ma csak a cserény mellett tanyázó gulyások és a gúnyájukkal járó juhászok élnek ; ezek is csak tavasztól őszig, a míg a jószág a legelőket járja. A múlt század végén a csikósok is beszorultak a majorságba, akolba ; onnan járnak legeltetni a gulyások cserénye mellé. A szilajsertés tenyésztése a kecskeméti pusztaságon, valószínűleg az erre alkalmas erdők hiánya miatt, sohasem öltött olyan arányokat, hogy mellette eredeti kanászélet kifejlődhetett volna. Róla a hagyományokban semmi följegyzésre méltót nem találunk.