Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

2. Pásztorok

Mindennapos foglalkozásai mellett a pásztor bőven ráérhetett a szabad természet aprólékos megfigyelésére ; akadtak is a régi pásztorok között olyanok, a kik füveknek, fáknak, madaraknak, csillagoknak alapos ösmerői voltak, a nagy átlag azonban, a természet apró megnyilatkozásaival szemben, az alföldi embernek hagyományos közömbösségével viseltetett .vidékünkön a vadon termő növényeket még a pásztoremberek is csak ritkán ismerik", mondja Hollós László, Kecskemét növényvilágának tárgyalásánál. *) Móra Ferencz azt tartja, hogy ,,népünk csak azoknak a növényeknek adott különös nevet, a melyeknek hasznát veszi, vagy kárát vallja, vagy a melyeknek valami nagyon szembeszökő sajátságuk van, a többit pedig összefoglalja gyom, kóré és vadvirág név alá."**) A madárvilág a maga mozgékonyságával, már jobban fölkeltette a pásztor figyelmét, de még ehhez fűződő szókincse, ösmerettára is messzire elmarad attól, a mit például az őrzésére bizott jószágról idők folyamán megalkotott.***) Az időjárás változásairól tett megfigyelései, minthogy a szabad ég alatt folytatott pusztázásaiban, tanyázásaiban ezek állandóan befolyásolták, igen eredetiek és értékesek, a melyek a népies kalendáriumoknak „regulák az időkről" czimen kiadni szokott megállapításait messze fölülmúlják. Szent Györgynap tájéka volt a pásztor megváltási ideje, a mikor az ízíken tengődő jószág végre talált valami harapnivalót a mezőn, a mikor tehát a pusztázó élet is megindult. „Szent Györgynap után a jószág megél a mezőn, még ha a földet nyalja is", mert „Szent Györgynap előtt, ha fogóval húzod a füvet, akkor sem női ki ; Szent Györgynap után, ha furkóval vered vissza, akkor is kinől." A pásztor tapasztalata szerint, ha a holdnak „udvara" van, eső lesz ; ha májusi szél után „menyecskeszemű csillagok" ragyognak az égen, akkor fagy következik. A délelőtti vakmeleg a délutáni tátorjánt, a dunai szél a lajhogóesőt, azaz a kiadós, csöndes esőt, a mátrai szél pedig a jászesői, vagyis a homokot szóró esőt hozza. A csendes őszi éjszakák pedig „adnak olyan harmatot, hogy a kutya megússza a pallagot." Ha Szent Györgynap előtt megszólal a béka, abból esős nyárra következtetnek. Ha esőzés alkalmával „délrül derül, bocskor merül", azaz további esőzés várható. Tiszta éjszakákon a pásztor is a népek ősi órája, a csillagos mcnnyboltozat után igazodott ; a csillagképek csoportosításában és elnevezésében leginkább azokat találjuk, a mit a köznép csillagismeretéről eddig följegyeztek, mint : gönczölszekere, fias tyúk, sántalány, kaszáscsillag, fényescsillag, bérescsillag stb. ; a föltünőbb csillagok közül egy a legelietőcsillag volt és pedig mindig az, a melyik abban az időtájban tetőzött az égboltozaton, a mikor a barom az éjjeli legelésre indult. Betűösmerete ma is fogyatékos a pásztornak, régebben még fogyatékosabb volt. A kezére adott jószágot a rovásbottal, vagy párosrovással tartotta számon ; a juhászok az anyajuh és báránya megjelölésére a párosbárány jeleket faragták.****) *) L. : //;'. Bagi László : Kecskemét múltja és jelene. 1. Kecskemét, 1896. **) L. : Móra Ferencz : Népies növénynevek a Kis-Kunság flórájában. „Magyar Nyelvőr", 1900. évfolyama. ***) A bugaczi pásztorok természetrajzi ismereteiről 1. : Herman Ottó : Bugaczi forgácsok, kutyafuttában szedve. ****) A rovások, bárányjelek bővebb ismertetését 1. : Herman Ottó : Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Budapest, 1898. Különlenyomat Matlekovits „Az ezredéves kiállítás eredménye" czimű kiállítási főjelentés V. kötetéből.