Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

A kozári termelőszövetkezetről 1949 augusztusában megalakult az első termelőszövetkezet 14 taggal. Ezek mind jó barátaim voltak, de én nem léptem be. Úgy könyörögtek, lépjen be Pista bácsi, mert ha maga belép, az egész falu be fog lépni. De én nem léptem be csak azért is, mert nagyon kiszúrtak velem. 1950-ben beléptek még egy páran, de én ekkor se. 1950-ben megalakultak a tanácsok, új választások lettek. Ingula Ferencet választotta a község lakossága tanácselnöknek. Tanácstitkárnak pedig a Kalmár Gábort választotta, azonkívül tanácstagokat, VB-tagokat, ezek között engemet is. Nem volt könnyű dolgunk, mint tanácstagoknak, mert ezidőben kellett járni a végrehajtókkal házról házra és a felesleg gabonát le kellett foglalni, elszállítani. A falu lakossága nem jó szemmel nézett ránk, elnevezték spicliknek, árulóknak, de sajnos mi a kötelességünket teljesítettük. De valami igazuk volt az embereknek, mert a végrehajtók sokszor még a vetőmagot sem hagyták meg. A pénzadó olyan magas volt, semmi néműleg nem bírták fizetni. Ilyenkor elvitték, végrehajtották disznóját, marháját, amilye volt. Volt olyan család, amelyik még három évbe egymás után nem tudott disznót vágni, mindig elvitték neki. Ezek a tényezők is kényszerítették az embereket, hogy 1951-ben lépjenek be a termelőszövetkezetekbe. így alakult a falunkban két tsz, az egyik a „Rákóczi" néven, még 1949-ben, a másik „Bercsényi" néven. Úgyhogy az egész falu lakosságának a 90%-a mind a tsz-be lépett. Megmaradt egyéninek egy pár család, akinek a földjét külön kimérték. Ezek a családok: Szukola Ferenc, Csernik András, Bács István, Gáspár Vilmos [aki 1956-ban diszidált], Bács Miklós [aki ugyancsak diszidált]. A két termelőszövetkezetbe belépők megválogatták, hogy melyik tsz-be lépjenek be. A gazdagabbak, nem a párttagok a „Bercsényibe" léptek. A szegények és párttagok a „Rákócziba" léptek. Megtörtént a tagosítás, a Bercsényieknek a volt tulajdon szőlejük a Rákócziak táblájába estek. A Rákócziaké a Bercsényiekébe. Ebből aztán veszekedés volt egész évben.