Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

BEVEZETÉS

ember. Fontos számára saját csángó történelmük, múltjuk ismerete és vállalása, ahogy ő fogalmazza: „Én csángó vagyok, el soha se tagadtam". Visszaemlékezéseit 1991. május-július idején mesélte el unokatestvérének, Tankó Gyulának. Az ő lejegyzésében „Ilyen volt..." címmel adjuk közre ezt a hangulatos, színes, derűs elbeszélés-sorozatot, amelyben folyamatosan érezzük a szóbeliség eleven ritmusát, közvetlenségét, érzelmi telítettségét. Az elbeszélésből kibontakozó élettörténet a személyes sorson túl a gyimesi csángókról szól. Az egyéni életút kiemelkedő eseményei: a gyermekkor (csínytevések, munka), az első guzsalyas, a táncok, a katonaság (román és magyar szolgálatban), a családalapítás, a gazdaság gyarapítása. Ezekkel párhuzamosan megismerjük a gyimesi csángó családok múltját, a nemzetségek erejét, kapcsolatrendszerét, a gyimesiek gazdálkodását, ünnepeit. De a megélt idő nagybetűs történelmi eseményeihez is kapcsolódik az élettörténet: a két világháborúhoz, a kollektivizáláshoz. Ezek az események azonban egy olyan szemléleti szűrőn keresztül jutnak be az élettörténetbe, amelynek központi eleme a munka és a munkával, a szakadatlan munkával megszerezhető anyagi értékek. A személyes történet időrendje a gyimesi csángók által megélt „történelmi idő" szakaszai szerint tagolódik: „Régi magyar üdő, régi román világ, kicsi magyar üdő, orosz bejövetel". Következő szerzőnk Erdűs Szászka Péter, hivatalosan Sescu Pétre Paduraru.

2 1917-ben született Szabófalván (Sabaoani), ebben a 8-10.000 lakosú északi csángó faluban. 7 osztályt járt román iskolába, s így magyarul írni-olvasni saját szorgalmából tanult meg. Katonakorában Magyarországon is járt. Erdűs Szászka Péter eredendően földműves, de dolgozott vasútnál, postánál, bankban, volt községi és szövetkezeti alkalmazott, míg 1972-ben nyugdíjas lett. Azóta a mezei munka mellett rengeteg 2 Erdűs Szászka Péter szabófalvi leveleit EA 13575. ltsz-on őrizzük. Múzeumunk 1978-ban vásárolta meg az eredeti leveleket, s az egy részükről elkészült gépiratos másolatokat dr. Bálás Gábortól. A szövegközlésben az eredeti kézirat betűhív másolatát adjuk. Bálás Gábor szövegközti szómagyarázatai a jobb megértést segítik, ezeket zárójelben közöljük.