Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

ERDŰS SZÁSZKA PÉTER: Emlékféli... (Levelek Szabófalváról)

Minden embernek van tyukai, pislenei, egy disznója, amelyek vágja el karácsomnak, soknak van tejenje, szarvas marha,amelyek ad tejet, hamarább voltak lovak s kocsik, szekerek, de most mind az egész ló e termelőszövetkezeti s meg egy-egynek van jóhok, amelyek ad tejet, hogy csinálnak turut. Marháknak a ebideket a szénát, csugát tartsák asztagba a kerbe, [...]. Hogy dolgozák a földet a szabófali emberek öröké egés tartat lovokat, amelyekvei szántotak, mert it nálunk soha nem tartatak ökröket, csak lovokat s ha valaki bekötte, betete járomba tején az szarvas marhát, hogy huzon a kocsinál, egész őt kacagta. Mind lovokal dolgoztak s nagy goszpodárok voltak. Djet felérkeztél a szabotáli mosére hamaráb olyan jól ismerted meg, ke dolgozós emberek voltak, mert e mező jól meg volt dolgozval s vállat ki a gabanát más falusiktól, olyan szépen nőt a zők dolgozott gabonáik a mezőn. Ok vetik a helyeket kukoricával, pisukával, búzával, kendervei s len vei. A kenderből a feleségek csináltak, szütek szép gyapat vászont, amelyekből csináltak inget. Egy asszony is hamaráb nem vet ő vászant ingnek. Asszonyok szeretek dolgozanak s szüenek a fehér vásznot, amelyek mentek nyárba, mostak, fehérítek meg a patakba Berendesten, hol volt hamaráb a falu. Ezt a portat szokás járni paraszt ruhafél ivei nagyon megőreztek a papok, amelyek nem hatták a falusi embereket, hogy idegenezik el ezt a szép szokás vétkezést. Rendre ez a szép vétkezés elért, hogy legyek a nagyob bukin az falusi szabófali embernek, szép kosztüm, amelyek most is a vény öreg emberek dorsa szép egész dicsére. Djet látod vasárnap közöpső feleséget, vaj embert felvetkezvel régi rongyakval, fehér virágos ingyel és csak hamaráb látod meg töböt az ifjú menecskenel s lyánoknál, amelyek halatkonak közötek. Feleség s lyán ingek gyorsa szépek megvárva virágokval, inguvállain s himzet a geleringes, mind muldu [módú] szin vei. Lyányak s menecskek hordoznak a feiken szép tulpán s járnak katrincával s télbe keptárval. Ifiu emberek, a legének hordoznak kalapot, a lábaikba szép fehér gagyákat s melyekbe