Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

TANKÓ JÓZSEF (Jáni): Ilyen volt... (Elbeszélés)

ha fogadott tánc, ha ajándéktánc, a leány otthon kellett legyen, nem kóválygott az úton mert biza ki es kapott. Igy tőt a fiatal kor. Jó vót, rég vót. Mindenütt ott vótam a bálba, a kalákákban. De akkor jöttek a fiatalházasok es a táncokba s mulattak. Mondom es a múltkor Annának, az Emrike feleséginek: Te Anna, tük most nem mentek a táncokba, a fogadott táncokba, mint mü régebb. - Igen, Jóska bá, met a fiatalság erőst szertelen. Csak mérgelődik az ember... De régebb a fogadott táncokba es, nem csak a fiatalok voltunk, jöttek az üdősebbek es de főleg a vénasszonyok ott ültek körbe a terembe s itilkeztek: e kié 'hogy van őtözve! hogy táncol s kivel? Eccer Ilona ném es mondja Borbár nemnek: - Te Borbár, kié ez a nagy csúf hargas fekete legény? - Az az enyim, Ilonané! - E te Borbár, te Borbár mekkora szép magas barna fiad van! Közbe-közbe még beesett a rokonságba egy-egy keresztelő, egy-egy lakadalom, egy-egy halál. Valóban ezek gyűjtötték essze a rokonságot: egyet jót énekeltek, egyet jót sirtak. S az élet ment tovább. Szerettem a családi esszejöveteleket. Nagy ünnepeken Húsvét, Karácsony estéjén esszegyült valamelyiknél a család. Ettek, ittak s beszélgettek. Ez évente elmaradhatatlan vót. Azt nem tudom, mi lett most az emberekvei, mintha semmire se volna idejük. A táncokban az első mozsikás Pulika Mihály vót, a mostani Mihály kának az apja. Ugy jöttek valahonnat Szenttamásról. Egy nagy mozsikás család szaporodott belőlük Pulika Péter, Pulika János, Zerkula János, Kicsi Karácsony. Ezeknél csángók es tanoltak zenélni, mert ők eredetileg cigányok vótak, de csángók lettek, úgy es őtöztek s minden. Amikor a vén Pulika Mihály megpendítette a mozsikát, s kezdte húzni a keserves lassú magyarost, akkor még a légy zümmögése es hallattszott. Mü mind tudtuk azt a sokféle táncot: lassú magyaros, sebes magyaros, németes, kettős csoszogtató, hétlépés, kerekes, dobbantós, karobgyászka, hosszúhavasi, hej-