Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

Három nap és három éjjel otthon feküdt a halott a nyújtópadon. Összegyűlt a falu népe és esténként émátkoztak a halottért, a kántor meg zsoltározott. Harangoztak a halottért reggel, este és délben és ez idődben az anya vagy lánytestvére megsiratta. Amikor indították temetni, a falusi lányok koszorúkat kötöttek virágból és avval kisérték a halottat. A legények pedig induláskor lövöldöztek pisztollyal, mint a lakodalomban, úgyszintén a temetőben, amikor a földbe tették. Temetés után, ahányan voltak a temetésen, mind meglettek híva a halotti torra. Természetesen csak ott, ahol gazdagabb volt a tulajdonos. Olyan hosszú asztalokat nyitottak, hogy az ajtótól a kapuig ért. Ha nagyböjtben történt a temetés, nem ették meg a húst. Töltöttek tökmagos galuskát, főztek egy nagy bogrács babot cibrésen, sütöttek kukoricalisztből pitánt és ezt ették. Búzalisztből sütöttek perecet és az evés végin osztottak mindenkinek egy perecet és egy szál gyertyát. Evés előtt osztottak pálinkát, ebéd közben és után osztottak bort. Sokan még be es rúgtak a végén. Egyesek sírtak, mások énekeltek és így felejtették a halott távozását az élők közül. Temetés után is még ott kellett hálni valakinek, mert a háziak nagyon féltek a halottól és úgy mondták, hogy a halott három napig még hazajár. Egy személy egyedül nem mert kimenni éjjel, nehogy találkozzék a halottal. Ha a háziak nem látták semmit, látták a szomszédok, hogy sétált a halott az udvarban, vagy a kertben és keresgélt valamit. Ezt már az egész falu elhitte, hogy igaz. Éjjel, ha a padláson véletlenül a macskák egér után szaladtak és megrezzent a kukorica és meghallották, azt hitték, hogy bizony valami lopott dolgai vannak eldugva a padláson és azért jár haza. Eire azonnal szaladtak a paphoz, hogy jöjjön felszentelni a házat, mert éjjel hazajárnak a szellemek, nem hagynak békit az élőknek. Erre jött a pap és szentelt vízzel meg tömjénnel megfüstölte a házat és így zavarta el a szellemet és így tudtak aludni a háziak. De a pap busásan felvette érte a fizetést. Az emberek nagyon félénkek voltak. De nem embertől, hanem a szellemektől vagy ördögöktől. Az emberektől nem féltek, mert egymás között nagyon veszekedtek, sokszor ki is