Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

borral és amivel szivök hojza ajándékozzák meg őket." A vendégpár elfogadja a pohár bort és rámondja áldását a fiatalokra, hogy éljenek sokáig: - „Az Isten adjon sok gyereket, éljenek jól, dolgozzanak szorgalmasan, hogy legyenek rendbe a többi házas emberekkel." Köszöntés után a zenészek elhúzzák a nótáját. A vendég eléveszi bukszáját és pénzt ad a tányérba. A feleség meg átadja az ajándékot vagy tyúkba vagy termésbe vagy ruhafélébe. Amikor vége lett az ajándékgyűjtésnek, kezdődik a menyasszonytánc. Külön. Itt a keresztanya gyújti a pénzt. Ez a menyasszony pénze. Amikor ennek is vége van, az asszonyok megragadják a nyirászát és elviszik egy legközelebbi házba levetkeztetni a nyirásza ruhából és átöltöztetik menyecske ruhába. A fejéről leveszik a petyálát, koszorút és bekontyolják, főkötőt tesznek a fejre és fehér rojtos kendőt kötnek neki. Az új menyecskét leültetik egy padra két öregasszony közi és letakarják egy lepedővel. A nyíreinek is leszedik a kalapjáról a gerdányokat s az újember elmegy meglátogatni az újmenyecskét. Az asszonyok azért dugják el a két öregasszony közi az újmenyecskét, hogy setétbe ismerje fel, melyik az övé. Volt úgy is, amikor tévedésből az öreg bábát csókolta meg az újember, erre aztán volt kacagás. Amikor én házasodtam, a házam csíkban már el volt kezdve. A teteje be volt zsendélyezve. Egy évig laktunk együtt édesanyámékkal. 1929-ben be es költöztünk a házunkba és szintén ez évben született egy gyerekünk, Jánosnak kereszteltük. A régi időkben nem volt az, hogy ha gyereke született valamelyik anyának, a kórházba szülje meg magzatját orvosok felügyelete alatt, mint a mai napokban. Nem volt más, mint a falu legöregebb asszonya, akit úgy neveztek bábaaszony, de semmi orvosi tudomány nélkül. Ezt az öreg nénit hívták, ha szülési fájdalmak jöttek. A bába levezette a szülést, első dolga az volt, hogy a kicsi kődökit elvágja. Fürösztés után pelenkázta, pólyába rakta. Három napig ő fürösztöte a kicsit és három napig nem volt szabad a beteg asszonynak felkelnie az ágyból. Ez alatt a három nap alatt főzni kellett a bábának a fürdőt, a nagy lugzó üstbe többféle réti vagy járási növényekből, például ineresztő növényből. Az ineresztő a