Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 32. évfolyam - Besenyőtelki életutak, A századforduló szülöttei (Budapest, 1990)

Bevezetés (Szuhay Péter)

BEVEZETÉS A Néprajzi Múzeumban - a lokális társadalmak monografikus kutatása programjának keretében - 1983 és 1985 között egy munkacsoport dolgozott Besenyőtelken. E csoport munkáját négytagú „belső mag" irányította (Örszigethy Erzsébet, Szuhay Péter, Tóth László és Török Katalin) és végzett történeti, néprajzi, szociológiai kutatást a falu török hódoltság utáni újratelepedésétől a napjainkig terjedő időszak társadalmáról. A személyek, családok szintjéig lebontható falutörténet egyik közbülső eredményét tartja kezében az olvasó. A csoport a faluban mintegy száz interjút készített, ezeknek csaknem a fele életút-interjú. Ezt a „félrészt" többnyire a kutatás első évében vettük fel, a későbbiekben meghatározott kérdéskörök szerint ún. tematikus interjúk következtek. E kutatási segédletből szeretnénk három kötetes életút-interjú válogatást közzétenni; az első kötetben a még megkérdezhető legidősebbek szerepelnek - ők a századforduló táján születtek. A tervezett második kötet a húszas években, a harmadik kötet a negyvenes években született besenyőtelkiek vallomásait tartalmazza. Az interjúkból kibontakozó 20. századi társadalom történetének néhány 18-19. századi előzményére utalunk. Besenyőtelek - korábban, 1903-ig Bessenyő - Heves megyében az Északi Középhegység és az Alföld találkozásánál fekszik. A falu újratelepedéssel kezdődő története kezdetben egybeesik a Szabó család történetével. A Szabók 1663-ban zálogba vették a besenyei családtól Bessenyő és Tepély pusztákat, majd 1698-ban tulajdonjogot és királyi megerősítést szereztek a több mint 8000 holdas birtokra. A családi leszármazások révén hamarosan népes, főleg nemesek és katolikusok lakta településsé válik a korábbi Bessenyő puszta. Az 1730-as évektől nemesi közbirtokosság igazgatja a falut a három Szabó lineából egyenlő arányban kikerülő nemes atyafiak vezetésével. A falu birtokosai 1769-ben transakciót kötnek és ezzel jogilag is szabályozzák a falu életét. Akinek földje van a faluban, annak nemesi eredetű földje van függetlenül attól, hogy személyében az illető nemes vagy nemtelen. így magyaráz-