Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

az intézet egész Borsod—Gömör vármegye, az alsó Heves megyei területek, csonka Abauj megye, csonka Zemplén vármegye nagy részének és felső Szabolcsnak érdekeit is, amely területek közül az előbbiek kezdettől fogva, az utóbbiak legújabban a középiskolai oktatás tekintetében a mezőkövesdi középiskolára vannak utalva. Borsod—Gömör vármegye egész területén ugyanis csak Mezőkövesden van középiskola. Miskolc önálló jogú város négy középiskolája s nagy számú más iskolája magának Miskolcnak tanulni vágyó gyermekeit sem képes befogadni. így a vármegye egész területének éppen olyan érdeke a mezőkövesdi középiskola fenntartása, mint Mezőkövesdnek magának. Ezt úgy hisszük eléggé igazolja a vármegyének ezen ügyben Nagy méltóságodnak juttatott véleményezése is. Heves vármegye alsó része (Füzesabony, Kál, Kápolna, Heves stb. községek és ezek környéke) gyermekeit szintén csak Mezőkövesdre küldhetik iskolába, mert az egri középiskolák szintén zsúfoltak, egyébként is ideigyekeztek a vidék tanulói főgimnáziumunk keletkezése óta. Az ország feldarabolása új helyzetet teremtett egész felső részén, amely új helyzetről csak azoknak lehet tájékozottsága, akik ezt közvetlenül látják, akik itt élnek. Ezért ezt az új helyzetet sem Nagyméltóságod nem ismerheti, sem azok nem ismerték, akik Nagyméltóságod elé a mi középiskolánk megszüntetésére vonatkozó javaslatot tették, illetve akik iskolánk fennmaradását Mezőkövesd helyi érdekének mondják, s ezen alapon Mezőkövesd község hozzájárulásától teszik függővé. Kassa és Eperjes katholikus középiskoláinak elvesztését Abaúj, Zemplén, felső Szabolcs kath. közönsége elvesztette a maga eddigi iskoláit s most egyedül Mezőkövesd középiskolája fogadhatja be az onnan származó gyerekeket. Hogy e vidéknek nemcsak a legtermészetesebb, de majdnem az egyetlen elhelyezkedési lehetőségét a mi főgimnáziumunk adja, mutatja az, hogy a legutóbbi években tömegesen jelentkeznek nálunk az onnan való gyermekek s számuk évről évre nő. Ezen új helyzet felismerése vezette Mezőkövesd közönségét arra, hogy ininden tőle telhető áldozatot meghozva, az egész nemzetre szakadt csapást az iskoláztatás tekintetében legelső sorban érző magyar vidéknek érdekében, tehát nem Mezőkövesdnek érdekében most már 80 gyermeket befogadó, a kor minden igényét