Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

mezőgazdasági tevékenységének köre. Intézményesen is szorgalmazták a diákok nyári mezőgazdasági munkában való részvételét. 1917-ben a közoktatási miniszter elrendelte a diákság számára, hogy az évi nagyszünetben dolgozzanak, elsősorban a mezőgazdaságban.

63 Még ez évben jelenti is a gimnázium, hogy tanulóik nagy része dolgozni fog a mezőgazdaságban. Az 1916—17-es tanévben a gimnázium kisbirtokos mezőgazdasági munkás családból származó tanulói valamennyien végeztek mezőgazdasági munkát. Nagyobb részük otthon, szüleik gazdaságában, kisebb részük pedig summásként. A jelentés a diákok nyári mezőgazdasági munkáját hasznosnak, sőt jórészt nélkülözhetetlennek ítéli meg.

64 1922-ből származó adat szerint saját gazdaságban 52 tanuló segédkezett, 2 pedig önálló foglalkozásként végzett nyáron mezőgazdasági munkát.

65 A későbbi évekből nincsenek ilyen pontos, számszerű adataink, annak a ténynek azonban van írásos nyoma, hogy a summás szülők gyerekeiket magukkal vitték a csapatba dolgozni.

66 A diákok munkaerejéről csak fokozatosan mondott le a család, sok esetben a gazdaságban kialakult munkamegosztás rendje, sok esetben a tényleges kényszer következtében. Olyan gazdaságban, ahol a család valamennyi tagjának megvan a kialakult munkarendje a diákok — általában a IV. osztály elvégzéséig — egész évben ellátták feladatukat a tanulás mellett, munkájuk nem csak a nyári szünetre korlátozódott. Részt vettek a kukoricaültetésben, a kukoricafialásban, aratáskor markot szedtek vagy a kötelet teregették, kapáltak, szőlőmetszéskor összeszedték a levágott vesszőket, segítkeztek a trágyahordásban, a takarmányhordásban, kukoricát fosztottak, morzsoltak, sőt még a napi házkörüli munkában is részt vettek, tüzelőt készítettek, vizet hordtak a konyhára. Nagyobb földbirtokkal rendelkező gazdaságban más volt a diák munkája: reggel segített ellátni az állatokat és rendbe tenni az istállót, a többi munkája pedig inkább a gazdaság irányítására szorítkozott. Például nyáron reggel végigjárta a földeket, megnézte, érik-e a gabona, ő mondta meg, mikor hová menjenek a munkások aratni. Az általános gyakorlat az volt, hogy inkább csak a nyári szünetben végeztek mezőgazdasági munkát a diákok. „Engem is felkeltett a bátyám 2—3 órakor minden reggel és szeptember 8-ig úgy dolgoztam, mint egy kutya." Mondja