Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Interjúk 1-20. sz

Én csak egy osztályt jártam, édesanyám beteg lett akkor, Marci meg kicsi volt. Édesapám eszes, nagyon ügyes volt, neki is csak 4 osztálya volt. Elég okos ember volt, meg nagyon jó ember, így szerették. Volt Amerikában, de nem sokáig, hazajött. Amit ott keresett, vett belőle lovat, oszt el kezdett fuvarozni. Nem volt ő tagja semminek, körnek, vagy akárminek. Ha volt egy kis idejük, akkor a templomba mentek. 17. Férjem szülei szegénycsaládból valók voltak, heten voltak testvérek, ő volt a 6. gyerek. Azt tudom, hogy már gyerekkorában szeretett olvasni. Egyik bátyja summás volt a feleségével együtt, egy másik kimaradt a gimnáziumból, megnősült. A legkisebb lány, Borbála már elvégezte a polgárit, tervezgette a hímzéseket. Az a szemlélet, hogy a föld mellett maradni, megváltozott. A testvérek vállalták, hogy besegítenek a szülőknek a földvásárlásba, 3-4 hold földjük volt. A férjem szerette az irodalmat, az önképzőköri foglalkozásokat. Az osztályfőnök tanári pályára akarta, de amikor végzett, azután nyáron elment Mezőkeresztesre forgalmistának. Aztán elhelyezték Erdélybe, Székelyföldre. Kolozsváron beiratkozott a jogra, volt ideje a vasút mellett. De aztán jött a háború, akkor visszakerült Keresztesre. El is jutott Egerbe, ott volt az érseki Jogakadémia. El is jutott az abszolutizmusig. A vasútnál haladt előre, de az 50-es években az nem volt előny, így abbamaradt a tanulása. Később, mikor Miskolcra került akkor kérvényezte, hogy befejezhesse az iskoláját, Szegeden tette le aztán a vizsgáit 1967-ben. Tanítója másra irányította. Az osztályfőnöke azt akarta, hogy tanár legyen. Az ő szíve-vágya az volt, hogy építészmérnök legyen. De el kellett menni a vasúthoz dolgozni. Azért ment jogásznak, mert azt el tudta a munka mellett látni. Anyósomnak volt 2 elemije. Kitűnő üzletasszony volt. Nagyon sokan voltak arra a pár hold földre. Egy üzletet bérelt: gomb, csipke, sifon, textildolog, színes szalag, ami a matyó ruhához alkalmas dísznek.