Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

Ezek anyagilag bírták, jobb módú középparaszt szülők gyerekei voltak." „Mezőkövesden volt vagy 20 000 ember, legtöbb paraszt, de a gimnázium nem a parasztoké volt. Jöttek oda innen-onnan középosztálybeliek, meg akik problémásak voltak, azok jártak oda."

20 Ha a statisztikai adatokat elemezzük, megállapíthatjuk, hogy az említett három réteg — földműves, iparos, altiszt - megoszlását tekintve a gimnázium első évtizedében igen változatos képet mutat (6. táblázat). A földműveléssel foglalkozók aránya 5—29 százalék közötti szóródást mutat — átlagosan 15 százalék; az iparos réteg megoszlása jóval egyenletesebb 18—31 százalék - átlagosan 25 százalék; az altiszti 5—14 százalék — átlagosn 14 százalék. A vizsgált három réteg közül legnagyobb a kisiparosok gyermekeinek a jelenléte a gimnáziumban, a tanulók negyedét teszik ki. A földműveléssel foglalkozók gyerekeinek a száma 1923-tól megkétszereződik, 30 százalék körül mozog, és ez az arány 1930-ig jellemző is marad. 1930-tól kezdve 20 százalék körül lesz, és ez marad 1943-ig, amikor 36 százalékra nő a tehetségmentő akció következtében. A kisiparos réteg gyerekeinek az aránya is 1923-tól változik, ekkor 14-19 százalék között mozog, és csak 1939-től emelkedik jóval 20 százalék fölé. Az altiszti réteg gyerekeinek száma 1921-től kezdődően csökken, átlagosan 7 százalék. A tanulók lakóhelyének vizsgálatakor megállapíthattuk, hogy az 1930-as évektől kezdve kiegyensúlyozott a megoszlás, ami összefüggésbe hozható a gimnázium vonzáskörének kialakulásával. Ugy látszik, hogy ugyanez a folyamat olvasható le a tanulók társadalmi hovatartozását elemző adatokból is. Ezen túlmenően statisztikai adataink alkalmasak arra is, hogy a három nagy rétegen belül megvizsgáljuk a vagyoni megoszlás, a társadalmi helyzet, illetőleg a foglalkozási különbségek alapján az arányokat (7. táblázat). A statisztikai táblázat a földművelő rétegen belül két csoportot különböztet meg 1933-ig: kisbirtokos kisbérlő illetőleg földművelési