Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Interjúk 1-20. sz

Cs.E. Borsodivánkáról jött, parasztgyerek volt, 1942-ben érettségizett volna, de a Vlll.-t Gödöllőn végezte, bejutott az egyetemre, tanár lett, de végül sem szentelték fel. Ô tudatosan vállalta, hogy tanulhasson, de pap nem akart lenni soha. Ott is hagyta, nem is szentelték fel. Apám okos ember volt, nagyon szeretett olvasni, de özvegyasszony volt az anyja, nem tudott tanulni. Édesapám is azt akarta, és ez természetes volt, hogy tanuljak. A tanárom minta volt előttem. Persze hogy úr akartam lenni. Édesapám 5 évesen beadott olyan zárdába, aminek iskolája volt, tanítottak németül, zongorázni. Én is ott tanultam németül. Anyámnak tetszett, azt mondta, hogy csak a tudással tudjuk megérteni a világot. Édesanyám az első polgárit elvégezte, házat építettek és nem volt pénz tovább, abba kellett hagynia a tanulást, így természetes hogy engem taníttattak, azt akarták, hogy én tanuljak. Zongorázni kell tanulni és nyelveket is, ez hozzá tartozott az úri emberhez. Nálunk, a mi családunkban az természetes volt, hogy nyelveket tanulunk, hiszen a nagyapámék vándoroltak, Bécsben is voltak. 10 éves koromban kerültem a gimnáziumba. Az úri gyerekek engem nem fogadtak be, nem ismertek el igazán. Csak egyet lehetett tenni, tudni, tanulni. Én be akartam bizonyítani, hogy én is képes vagyok arra, sőt különb leszek, mint ők. I. gimnázium évvégén zongoráztam, nagy siker volt, le is írták az újságok. Na, gondoltam, ez már egy kis fricska, irigykedtek rám az úri gyerekek. 1934-ben kezdtem a gimnáziumot 1942-ben érettségiztem. 63-an kezdtük, 25-én léptek be az V. osztályba, 22-en érettségiztünk. Ez a három nem kibukott, hanem elköltöztek a szülők. Az első négy gimnázium a polgárinak felelt meg. Mezőkövesden csak lánypolgári volt. Sokan eleve azért adták be a gyereket, hogy a négy középiskolát végezze el, nem akartak érettségizni. Kb. az 1/3-a volt ilyen, 1/3-a kibukott, 1/3-a leérettségizett. Nem az otthoni körülmények miatt buktak ki, hanem azért, mert nem tanultak. Nem volt igazán fontos, hogy mi van otthon, az iskola zárt volt, ha nem tudta a leckét, akkor megbukott, IV.-ben volt a nagy buktatás.