Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

Mélyen tisztelt vendégek! Igen tisztelt igazgató úr és tanári-kar! Kedves fiatal barátaim, kedves gazdafiuk! Mielőtt a m. kir. földmív. Miniszter Ur megbízásából a mai elméleti záróvizsgát megnyitnám, igaz tisztelettel köszöntöm mindazokat, akik itt megjelenésükkel ezt a záróvizsgát megtisztelték és ezzel a törekvő, tanulni vágyó, haladni vágyó földmíves fiatalság iránti érdeklődésüket, s általában a magyar földmívestársadalommal való együttérzésüket kimutatni szívesek voltak. Igen, igaz tisztelettel és nagy örömmel köszöntöm a hatóságok képviselőit és engedjék meg, hogy a neveket ne soroljam, édes mindnyájukat egyenként és összesen, mert úgy érzem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ebből az érdeklődésből és együttérzésből fejlődhetik ki az együttműködés is, amely el fogja oszlatni azt a hibás, azt a téves, de társadalmunkban sajnosán megrögzött felfogást, amely akadálya minden komoly társadalmi összefogásnak és erőkifejtésnek, amely szerint ugyanis volnának különböző társadalmi osztályok, amelyek egymással szemben állanak, amelyek közül egyik vagy másik jogosult volna uralkodni a többieken és így tovább, ahelyett, hogy csak különböző társadalmi feladatokat látnánk, csak különböző társadalmi hivatásokat, hivatásrendeket látnánk, amelyek mindegyike teljesíti a maga hivatásszerű kötelességét, egyik sem igyekszik a másik fölébe kerekedni, hanem valamennyien egymás mellett, párhuzamosan dolgoznak ugyanazért a közös célért, az egész magyarság, az egész magyar nép, az egész nemzet boldogulásáért, a jobb magyar sors kiharcolásáért. Azután igaz szeretettel köszöntlek benneteket kedves gazdafiúk, akik íme ennek a kitűnő iskolának már második éve tanulói voltatok, akik — miután már néhány évig nem jártatok iskolába, nem resteltetek ismét beülni az iskola padjaiba, mert úgy ereztétek ti is és úgy érezték okos szüléitek is, hogy az új időkben új tudásra, a ránk szakadt nehezebb időkben több ismeretre van szüksége mindenkinek, tehát nektek az istenadta magyar föld hivatott művelőinek is. Köszöntlek benneteket édes fiúk szívem egész melegével, nemcsak azért, mert hiszen valamikor én is a ti rendetekből szakadtam ki,