Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

közgyűlésén, ahol idézte az 1883. évi XXV. tc.-t a gimnáziumok feladatáról „hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse". Majd a kor szellemének megfelelően fogalmazta meg a gimnázium feladatát: „Már a tárgyak összeállításával is két vezérszerep volt az irányadó: a valláserkölcsi és a nemzeti szerep; a gimnáziumi nevelés főfeladata művelt és jellemes magyar embereket neveljen a magyar nemzet vezető osztálya számára. Ezt a célt tűztük ki magunk elé mi is. .." mondta Bayer Róbert igazgató a városi képviselőtestület ünnepélyes díszgyűlésén.

8 A gimnázium megalapításakor az általános elveket fogalmazták meg, egy évtized elteltével kezd kirajzolódni a gimnázium helyi, speciális igényeket is figyelembe vevő feladata, jellegzetessége. 1926-ban áttekintik a tanulók létszámának alakulását. Az első év 44 tanulójával szemben az 1925/26-os tanévben már 329 tanulója van a gimnáziumnak.

9 Az 1920-as évek végére tovább változik az intézmény feladata; még konkrétabban a helyi igényeknek megfelelően: „Minden tisztviselő, tanító, lelkész, sőt jobb iparos kereskedő idegenből került ide. Most is nagy a szakadék a földművelő lakosság és a beköltözött. . . tisztviselő osztály között. Ennek javítása a gimnázium egyik fontos feladata."

10 A gimnázium szerepének és feladatának végiggondolására és újrafogalmazására egy nem várt esemény adott alkalmat. 1924-ben a Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium az Országos Közoktatásügyi Tanács javaslata alapján meg akarta vonni a gimnáziumnak adott anyagi támogatást arra hivatkozva, hogy „elsősorban helyi érdekeket szolgál."

11 A gimnázium tanári kara elkészítette azt a levéltervezetet, amely kéri a minisztert, hogy a katolikus tanulmányi alap terhére működhessen továbbra is a gimnázium. Ennek alapján készül el a bíró és a jegyző által aláírt levél, amely minden érvet felsorakoztat a gimnázium fenntartása mellett. Részletesen elemzi Mezőkövesd iskoláinak áldatlan helyzetét, közli, milyen csekély községi támogatást kap a gimnázium és a mellette működő konviktus fenntartására. Felsorolja a levél Mezőkövesd és a kömyékbeÜ községek lakosainak érdemeit, hivatkozik Mezőkövesd idegenforgalmi jelentőségére. Hibáztatja azt az iskolapolitikát, amely előnybe részesíti a városlakókat a