Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

szoknyára, a sok lityára valót, amikor azt sem tudja, miből fizesse a sok adót, miből fizesse, amit a Batuzért még nem fizetett meg! Hát azt mondottam az anyáknak, leányoknak! Tartsák meg azokat a ruhákat, amelyet a matyó női viseletnek jellegzetes darabjai, amelyek nélkül nincsen matyónépviselet. De legyenek okosak és takarékosak! Hogy ne kerüljenek az apjuknak, a férjüknek annyi pénzébe, vagy ne kelljen ruhára elfizetni mindent, amit nagy keservesen megkeresnek! Azt mondottam nekik: Tartsák meg a szép matyó szoknyát, tartsák meg a szép ingvállas lityát! De ne szaladjanak minden boltosnak kirakatába kitett újmódi satin, meg parizet, meg bemberg-selyem, meg krep-satin, és még a jó Isten tudja micsoda fityfiritynek nevezett szoknyára meg lityára való után! Meg azután elégedjék meg minden leány és menyecske egy-két ünnepi lityával, nem baj, hogy már tavalyi vagy akár két éves! Ne akarjon minden leány mindent magára venni, amit szeme meglát és megkíván! Amit ma véletlenül a Borison meglátnak, ne akarjon holnap okvetlenül a Maris is, a Katyi is, a Panni is, a Margit is, meg az Erzsa is, ilyenben parádézni még ha hitelbe, vagy kölcsön pénzen is, még ha az adó, még ha a Batuz fizetetlen is! Általában pedig ne szaladjanak minden rongy selymek és vacak sattnok után, amelyet, ha néhányszor magára veszik el kell dobni, mert magától szétfoszlik, megtörik, nem mosható. Hanem készítsék szoknyáikat, lityáikat, az ünnepit is a magyar fonalból való, a mosástól csak még szebbé váló, a mindenféle színben és mindenféle szebbnél szebb mintával kapható, és ami a legfontosabb, a nagyon tartós és nagyon olcsó kartonból. Olcsóbb és sokkal szebb lesz és ha már jól kihasználta ünnepnapokon, azután hordhatja a hétköznapokon, munkában, amit pedig a selymekkel alig tehet meg. Azután ne a bolti csipkével, és főként ne a cseh gyárból való bolti szalaggal legyen az a szoknya, az a litya díszítve, amelyből rőfje 4 pengőbe kerül! Hanem, mint azt nagyanyáink tették, hímezzék meg maguk a pántlikát, amely így szebb lesz, tartósabb lesz és ami fontos sokkal olcsóbb lesz, mert nem fog kerülni a másféltenyémyi szalag 1 pengőbe sem! Azután azt mondottam a leányoknak és menyecskéknek, hogy hordják csak télen nem a svettert, hanem a rojtos vállkendőt, mint régen, mert ez a matyós, ez a magyar! De azután ne három-négysoros