Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

És, kedves barátaim, mi a helyzet e téren itt, Mezőkövesden? Hát a mezőkövesdiek olyan szerencsések, hogy pompás népviseletet és nagy értékű kincset örököltek tehetségükben, rajzolást és varrást készségükben anyáiktól apáiktól! De míg más vidékek az örökséget még fokozni, sőt ha semmit sem örököltek, új népviseletet teremteni igyekeznek, addig Mezőkövesd? Itt elhagyták, igen már is elhagyták nagy részét annak, amit anyáik, apáik rájuk hagytak, a férfinép már már teljesen kivetkőzött értékeiből s ezzel az amúgy is nehéz megélhetést, az amúgy is szaporodó nincstelenséget, szinte szándékosan növelik, maguk dobják el azt a falat kenyeret, amelyet a jó Isten nekik szánt, nekik kínált fel. Mert azt alig kell bizonyítanom, hogy a népviselet, az azon látható hímzések azok, amelyek idehúzzák az idegeneket, akik meglátván a népen a sok hímzést, megrendeléseket tesznek, munkát adnak és ezzel jó darab kenyeret adnak ennek a derék magyar népnek! Ha levetitek azt, amiért idejönnek az idegenek, ha micisapkásan, nadrágban, svetterben mutatjátok magatokat az idegeneknek, többé senki sem fog idejönni, nem lesz senki kíváncsi rátok és amit magatok nem becsültök meg, azt mások sem fogják megvenni, elvész az a kis sovány kenyér is, amit leányaitok, asszonyaitok kézimunkája révén még most is idekerül. Ti elhagyjátok azt, amit a szomszédok, például a csehek átvesznek és boldogok, hogy a ti nemtörödömségtek, a ti rövidiátástak, hogy ne mondjam ostobaságtak miatt ők ehetik meg azt a kenyeret, amit pedig a jó Isten nektek szánt, nektek kínált fel! Hát kedves barátaim, ez vétek, bűn, súlyos vétek és bűn apáitok, anyáitok emléke, bűn hazátok ellen, hiszen a ti kincseitek egyúttal magyar kincsek, bűn magatok ellen, hogy nemtörödömségtek miatt saját amúgy is nehéz megélhetésteket csak még nehezebbé teszitek! Nem szólok erről többet, majd a főtisztelendő Pater úr aki annyira szeret benneteket és az irántatok való szeretetből kongatja a vészharangot és rendezi ezeket a gyűléseket és bemutatásokat, részletesen fogja megmagyarázni, miért kell okvetlenül megtartanotok a szép, a régi, a matyósan magyar népviseletet mindnyájatoknak: asszonynak, leánynak, legénynek, férfinak, kicsinek, nagynak, mindenkinek, akinek ereiben matyó vér folyik és jogos, de egyúttal