Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

sűrűn és finoman telehímezve. Míg azonban a bundának és a szűrnek remek szűcshímzéseinél majdnem kizárólag a fekete vagy sötétbarna színárnyalatok az uralkodók, addig a legénynek, gyermekek s főként a fiatalabb korú nők ruházata mindig gazdag színpompában díszelgett. A férfiak szűrén és bundáján a hímzést nem minden házban tudták elkészíteni már régebben sem, ma még kevesebben foglalkoznak vele. Csak egyes családoknak tagjai, mégpedig leginkább férfi tagjai foglalkoztak szűcshímzéssel. Ámde minden egyéb dísze a matyó ruházatnak odahaza készült, külön-külön minden házban, minden matyó nő már az ősi időktől kezdve magával hozta a világra a készséget a finom díszítő hímzésre. És ezt a készséget a matyó nők alaposan ki is használták, eleinte saját céljaikra, most mások részére is. Minden matyónak, legyen az kis leány vagy kis fiú, nagy leány vagy legény, férfi vagy menyecske: egy közös ruházati dísze van: a surcnak nevezett hímzett keskeny kötő, amely a legrégibb időktől kezdve mind a mai napig a színes hímzésben való ügyeskedés fő terét nyújtotta. (A sure mindig fekete klott vagy selyem, alsó 1/3-ában felhímezve.) A sure mellett a legénynek fő dísze a hímzett ingujj volt. E két ruházati cikk mellett a díszes ágylepedő és a régóta divatos falvédők voltak a matyó női kezek remekbe készített házi dísztárgyai. A sure, a legény-ingujj, az ágylepedő és a falvédő, ez a négy dísze a matyónak most is, a fődivatvezető a matyók viseletében és házának fényűzésében. Míg azonban a sure és a faldísz eredetileg is színes volt, addig az ingujjnál a likacsos úgynevezett madeira hímzés, és az ágylepedőnél a borsókázás, azaz az azsurozási munka volt a többre becsült és főként használatos. Sőt az ingujjnál az igazi ünnepi dísz, amelyben például esküvőre mennek, most is csak a fehér, finom likacsos hímzés. Egy-egy ilyen ingujj némely családnál apáról fiúra száll s megbecsült ereklye. Ma minden matyó dísz, minden matyó női hímzés színes már. A színes hímzéseknél a hímző anyag eleinte csak piros és kék színű mosó pamut volt, majd a berliner pamut került divatba, amelyet talán két évtizeddel ezelőtt a drága és finom u.n. szűcs selyem váltott fel. Ezt az utolsó években annyira kiszorította már a műselyem, hogy ma még a legfinomabb valódi selyem kelmére is majdnem kizárólag csak műselyemmel hímeznek.