Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Népi írásbeliség - kéziratos füzetek - A kéziratos füzetek csoportjai

reményemet. Hiába próbálok megnyugvást keresni, sehol nem találok." Lőrincz Imre (1906. Istensegíts) asztalos, aki Brassóban és Bakóban tanulta mesterségét német asztalosoktól, s aki mesterségbeli tudását magasabb művészi szinten is próbára tette - faragásai ismertek, több kiállításon is bemutatásra kerültek. 1945 óta Majoson él családjával, s egykori bukovinai társaival. 1954-ben kezdi írni élettörténetét füzetekbe, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Vallomásából tudjuk, leánya halála váltotta ki nála azt a belső kényszert, hogy megírja életrajzi regényét, megtalálva az önkifejezés számára legjobb lehetőségét. Sokat és könnyedén ír, történeteit az élőbeszéd természetességével adja elő színesen, hatásosan. Bár a mű terjedelme első látásra ijesztő (1021 oldal, 52 fénykép, 30 okirat), mégis élvezetes olvasmány, őszinte, egyszerű írás. Szerzőjében megvan az a kézség, hogy újraéljen régmúlt emlékeket, jelenné váraszóivá a múltat. Azt a múltat, amely a szerző és olvasó számára létező valóság, mint tanulság, és hatásos, mint élmény. Az élő beszéd közvetlenségével, különálló, kerek történetekben mondja el gyermek- és férfikorának emlékeit önmagáról és arról a közösségről, amelyben felnőtt s amelyből kinőtt. Erénye, hogy bármilyen köznapi dolgot vagy tájékoztatást meggyőző egyszerűséggel s mégis élményszerűen, szemléletesen ad elő. Felszabadultan mesél. Szép, kikerekített történeteiben a falu - Istensegíts - jelenik meg ügyes-bajos dolgaival, néha nevettető visszásságaival. Megismerjük az amerikásokat, a környéken lakó népeket, háborús és békés hétköznapok idején. Ezek a történetek - munkáról, családokról, ünnepekről, robotról, orosz és román katonákról, kereskedőkről, cserekapcsolatokról stb. - teljes társadalmi képet állítanak elénk bőséges néprajzi és szociográfiai megfigyeléssel. Családja és egyéni életének alakulásán keresztül megismerjük a bácskai, majd a dunántúli telepítés körülményeit, az együttélésből adódó ellentmondásokat, konfliktusokat, a beilleszke-