Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

A bukovinai székelyekről - 1945 után - az alkalmazkodás és hagyományőrzés lehetőségei

és kulturális identitását, amelynek révén a csoport-kultúra a magyar nemzeti kultúra részévé válik. Mindez nem véletlen, hiszen szellemi kultúrájuk, gazdag hagyománykincsük jelentette azt a lehetőséget, amivel elfogadtatásukat, elismertetésüket kivívhatták. Segítségükre volt ebben, hogy a 60-as évektől kezdve Európa-szerte, s így hazánkban is megélénkült az érdeklődés a népművészet és népköltészet, a hagyományos paraszti kultúra iránt. E folyamatban lett a bukovinai székelyek kulturális öröksége is egyre ismertebbé. Meséikben, dalaikban, szokásaikban a közösségi alkotások, a közösségi alkotó tevékenység legszebb példáit csodálhatjuk. Megőrzött tárgyaik - munkát szolgálók vagy ünnepi szokások kellékei - a mindennapi életben betöltött szerepüket elvesztve a magyar népművészet emlékei.