Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

A bukovinai székelyekről - Bukovinától Tolnáig

dézsmaszolgálatra voltak kötelezve. ... a görögkeleti egyházalap birtokán."

28 A robot heti egy napszám, szükség esetén igával; a dézsma a termény és jószágállomány egy tizedét jelentette.

29 Csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás szüntette meg végleg ezt a helyzetet. 1848 után az agrárirányú kapitalizmus a soknemzetiségű Bukovinában ugyanazon az úton fejlődött, mint Kelet-Európa más országaiban. A banktőke és a fejlődő mezőgazdasági iparvállalatok, nagybirtokok szövetkezése során eladósodnak a gazdák, és hamarosan semmivé zsugorodik talpalatnyi földjük. A föld felaprózódásának - amely igen korán megindul - főleg a nagy népszaporodás az oka. Amint Oberding írja, általában a bukovinai székelyek közt a múlt század végén 20-30 hold földdel rendelkezett egy család, a II. világháború előtt pedig már csak keveseknek van ennyi földjük. Hadikfalván pl. az átlag 2-4 hold ; s a többi magyar községben sem jobb a helyzet. Ujabb földszerzésre mód nincs, a faluk határa szűk, s így egyre nagyobb tömegek proletarizálódnak.

30 Bukovina lélekszáma - a XVIII. század végi betelepítéskor alig volt km

2-ként 6, ez 1890-ben már 62-re emelkedett.

31 Hasonló arányban növekedett a székely lakosság száma is. A települések indulása, 1786 és 1933 között a következő képet mutatja:

32 Andrásfalva Józseffalva Hadikfalva Istensegíts Fogadjisten 1786. 209 135 685 817 499 1933. 4104 1521 6977 3940 538 A népszaporodás arányában fokozódik az elszegényedés. Az ipari fejlődés lassú, így számottevő ipari munkásréteg nem alakulhat ki; a parasztság mezőgazdasági idénymunkákat vállal, saját földjén pedig intenzív zöldségtermesztést (főleg ká-