Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Szöveggyűjtemény (1-5)

és le kell fektetni. A rendes napi teendőkön kivül ősszel a kendert és a lent ki kell nyűni, el kell áztatni, ki kell vetni, meg kell szárítani, fonásra alkalmassá kell tenni. De van még kismosás, nagy mosás, esős időben fonás. A mezei munka befejezése után elkezdődik a téli női munka. A rendes napi teendőkön kivül sokat kell fonni, hogy minél hamarabb sor kerülhessen a szövésre. Az asszonyok egymáshoz mennek guzsalyasba. A lányok inkább fonóba járnak, ahová a legények is elmehetnek. Vidám nótázás, mesélés közben jobban telik az idő, de a fonó alkalmas arra is, hogy a fiatalok egymást is megismerjék. Sok házasság itt szövődik. Vannak ugyan kilengések is, de mint mindennel, a fonóval is vissza lehet élni. Rendszerint karácsonyra elkészül a szövésre szükséges fonal. Aki egymaga nem győzi, kalákát hív össze. Ilyenkor ünnepi ebéd jár és mézes pálinka. Mindenki szívesen vesz részt ezeken a nappali összejöveteleken, mert a fonóhoz hasonlóan vidám élet járja. A fonalat felmatolálják, meg is számlálják. Három szál egy ige. 20 ige egy zseréb. Ebből kiszámítják, hogy mennyi mellyék lesz és mennyi öltő kell. Szőnek kender, len és gyapot vásznat. Szőnek még nagyon szép mintájú kendőzőket, abroszokat, lepedőket, ágyterítőket stb. Bukovinai különlegesség a gyapjúból szőtt mértani mintájú színes gyapjú festékes. Szőnek még gyapjúból posztót, harisnyának, szokmánynak valót és gyapjú takarót un. csergét. A sima vászonból alsó ruhát varrnak. Mindent kézzel varrnak. A gépi varrást úri dolognak tartják. A ruházat megegyezik a székelyföldiével. A férfiak fehér harisnyát (feszes posztó nadrág) viselnek. Hétköznap bocskor, vasárnap és ünnepnap kivágott csizma járja. Bő ujjú fehér ing, zsinóros fekete mellény, fekete szokmány (kabát) egészíti ki a férfi viseletet. Télen a mejjes bunda és muntyán bunda, mentává, a gazdagabbaknál a kozsok is öltözet.