Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 28. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közöség 2. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR (folytatás) - V. Mitikus lények

+ Lásd még: 922 972 Olyan sűdő legényke lehettem, mikor beszéték, hogy Bakó tekintetes úrék házába kisírtének, me' zörögnek a palláson. (gy: Maga is hallotta a zörgést?) Azt nem hallottam, de a szemem láttára vágták pofon a varecával Kovács András ügyvégyet, akit "fiskusnak" hítak. ő Gyarmaton viselt hivatalt, ott csinát valami miskulanciát a Bakó urak ellen. De sokat pofonütöttek ott a varecával, amíg a pap be nem szentelte a házat. (63) + Racionális magyarázat: 1001 LIDÉRC 973 "(gy

: Mit mondtak régen, hogy mi az a lidérc?) Hát ez nem madár?" (34) 974 "Olyan, akár a lidérc!" — mondták emberre, állatra, csirkére, kutyára, aki nagyon sovány. (10) + Lásd még: 988. A lemaradt kis csirke neve : 300 975 "Áztat hallottam. Hát ha szaladt valaki, ollan rendetlenül az úton: — Ne mán, olyan mint a lidérc! - aszongya. Csak errő tudok, (nevet) (gy: Mi volt az?) Hát, minő. Szaladt így az úton, mint akinek nincsen esze. — Né mán lidérc, ott szalad. Ennyi volt az egész." (9) 976 (gy: Beszéltek azelőtt a lidércról is ugye?) "Igen, hát az vót olyan lidérc. (gy: Az mi volt?) így mondták, lidérc. Ők azt mondták, hogy hát ördögi mesterség. | Hogy amit megparancsoltak néki, az elment (?) (gy: Miből lett a lidérc? Hogy lehetett szerezni?) Nem tudom. (gy: Mi volt az a lidérc csirke?) Szóval ez, várjon! Ez | én - így beszégették, hogy I az illető | az szóval má így mondtak, hogy - gát alatt találtak egy csirkét. Vizes csirkét. A gazda bent közbe megszáradt. Ugy hogy már az asztalhoz is ült (?), hogy enni kér. Adtak is néki. Közbe az oda került, hogy amit nem csinát a gazda, akkor még lett. . ." (31) 977 "Az száll, igen. (gy: Mit csinál?) Száll meg, hogy hát akinek akar az visz, hogyhíjjákot. hogy gazdagodjon, akitő meg el akarja vinnyi, attól meg elveszi, hogy szegény legyen. Ilyen, (gy: Miből lett?) Azt én nem tudom." (7) 978 Valamikor vótak és babonáskodtak vele. Magukkal vitték, hogy szerencséjük legyen. Vitték magukkal, az csak a boszorkaasszonyoknál