Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 28. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közöség 2. rész (Budapest, 1985)
ADATTÁR (folytatás) - V. Mitikus lények
ugye. Hát hogy aszt hogy igaz vót-e, nem vót! Csak mint gyerek én, eztet emlékszem jól (nevet)." (18) "No de aki itt vót kocsis, az urásagnál, annak meg a lova — mind amint elmondtam is tegnap este - elpusztult Gyarmaton a bíróságnál. Oszt jelentette az úrnak, hogy hát megdöglött a ló. Az úr mondta neki, hogy: - Hát fiam, nyúzd meg, osztan a borit tedd fel a hintónak a farába, majd hármasba majd elmenünk. Elbír engemet meg téged! Hát mikor elgyött az idő, hogy végeztek a tárgyalásval, akkor mán a ló be vót fogva, de mind a négy ló ott vót a hintóba. Az úr csak gondókodott, hogy hát : - Honnan van a negyedik ló? — Vettem, méltóságos uram - aszongya. A bőr meg fel vót téve az izébe, saroglyába, mikor az úr odaér. . . odanézett. De mikor oszt elindult a ló, akkó újból a negyedik ló is ott vót a helyin. Mikor oszt hazagyöttek | hát nem tudta a méltóságos úr, hogy tulajdonképpen hányadán állanak. Csak elég abból annyi, hogy I eccer osztan nagyon méhharagudott a méltóságos úr a kocsisára. Oszt elverte, szóval elküldte az uraságtul. Oszt mondta neki a kocsisa: — Máj hí még engemet vissza rövidesen! Nem félek én attó, hogy én kenyér nélkül leszek. És osztan telt. Tényleg úgy is vót, hogy a kocsis összepakolt, elment haza, csalädjäho. Má harmadnapra ott vót a, az inas, hogy menjen, mert a lovak nem esznek, meg állnak a lyászol előtt. Az mind meg vót merevedve! Úgyhogy ha hozzányútak, a jéghideg vót. Kocsis oszt amikor mán ment, méhhalották a léptit neki, má a lovak nyerítettek. Má mind nyerített, megismerték a hangját. Úgyhogy mondja oszt a méltóságos úrnak, hogy hát mér van megijedve. — Nincsen a lovaknak semmi baja. Lássa mëhhallottak a hangomat, má nyerítenek, éhen vannak. Felpakolta a lyászolt, meg a - hogy mondják mán azt — racsot — állattakarmányt szokták feltennyi — úgyho a lovak nyugodtan ettek. No oszt, akkor a méltóságos úr vallatta. Já. . . izét a kocsist, hogy hát mondja meg mán áztat, hogy hát hogy tudta ezt megcsinányi. Aszongya, nézze: - Ez ollyan mesterség, hogy ezt nem mindenki tudja. Akarja látni méltóságos úr, hogy a, mint a négy ló a rácson legyen odaföl?
