Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

A hiedelemrendszer néhány jellemzője - 2. A hiedelemrendszer kategóriái

tulajdonítanak, ha viszont tejvarázsló'harmatszedést végeznek vele /Sz 324/, akkor az abrosz egy jól meghatározható "mágikus eljárás", a harmatszedés által nyer elsősorban hiedelemfunkciót. A harmatszedés "szokásos" eszköze a mindennapi használatú abrosz, lepedő /Sz 745, 754 stb./, ehhez képest a karácsonyi abrosz "specialitása" csak megerősíti az eredendően hiedelemjellegű cselekményt. A hiedelemrendszerben a tárgyak ilyen ambivalens helyzetét megpróbáltam két alcsoport kategóriái kapcsán arányaiban is megvizsgálni. Az "Adattár" III. 2/a alcsoport (épületek, építmények, berendezési tárgyak) és 2/b (használati eszközök, tárgyak, ruházat) kategóriái kapcsán megnéztem, hogy mennyi bír önálló hiedelemtartalommal s mennyi válik a használat által hiedelemfunkciójúvá. E két alcsoportban összesen 93 kategória szerepel (29 ill. 64). Viszonylag kevés az önálló szöveg (19) — többségük a kincs hiedelmeit tartalmazza (9 szöveg) — , a kategóriák többségére vonatkozó képzeteket utalások folytán ismerhetjük meg. A kategóriákhoz fűződő hiedelmek jellegét tulajdonképpen alig lehet pontosan megállapítani, így csak hozzávetőlegesen tudtam a különbségeket meghatározni. A hiedelmek jellegét illetően három lehetőség van: 1. tisztán tudás jellegű, 2. tisztán használat jellegű és 3. vegyes, e két aspektust egyesítő jellegű. A kategóriák többsége - szám szerint 54 hiedelemcselekvésekben, mitikus lények eljárásai következtében lesznek hiedelem-jellegűek. Húsz kategória az átmeneti típusba tartozik, vagyis a hozzájuk fűződő hiedelmek némileg a használat, némileg "belső lényük" alapján figyelhetők meg. Viszont a tisztán tudás jellegű hiedelmek a kategóriák legkisebb csoportjában (19) találhatóak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a hiedelmek ilyen tagolása és a megállapított számszerű mennyiségek csak az érvényesülő tendenciát fejezik ki és nem tekinthetőek abszolút érvényűnek. Ugy érzem azonban, hogy bármilyen esetleges is ez a tagolás, tanulságos eredménnyel jár. A tárgyak, eszközök vizsgált két csoportjában mindössze a kategóriák egyötödének képzetei értékelhetők önmagukban is tisztán hiedelem-tartalmúnak. Körülbelül ugyanilyen az átmeneti típus aránya. Mindez tehát jól igazolja azt, hogy a hiedelemcselekvések, akciók bizonyos mértékig az embert körülvevő tárgyak világából bármit hiedelem-funkcióval ruházhatnak fel. Úgy vélem, hogy ez a jelenség ugyancsak a hiedelemrendszer rendszerszerűségét fejezi ki, hiszen — mint láttuk a tárgyakkal kapcsolatos képzetek könnyedén hiedelemláncok részévé válhatnak. Ez a tendencia a hiedelmek izolálódásával szemben hat s az elemek összekapcsolódását segíti elő. Ha a vizsgált kategóriákkal kapcsolatban ugyan kevesebb az önálló szöveg, ez nem a hiedelemrendszer "üres" pontjait jelenti, mert e látszólagos hiány