Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

A hiedelemrendszer néhány jellemzője - 2. A hiedelemrendszer kategóriái

melyet valószínű, hogy gyakoroltak is. A szöveg egyébként a 60-as évek végének gyűjtéséből származik s egyben utal az elsorvadásra. A természeti világ másik két alcsoportja a növények és az állatok hiedelmei nagyjából azonos típusúak. Mindkét alcsoport kiterjed az ember által hasznosított egyedek hiedelmeire is, hiszen nem volt célszerű a növényekből a termesztett növényeket, az állatok közül pedig a háziállatokat különválasztani. A növények és állatok hiedelmei ugyanakkor nemcsak egymáshoz képest mutatnak sok hasonlóságot, hanem a természeti jelenségek, ill. a kozmogonia képzeteivel is. A hasonlóság egyrészt abban áll, hogy a növények, állatok hiedelmeinek egy része szintén e jelenségek eredetét próbálja magyarázni. Viszont az alcsoport nem minden kategóriája tömörít eredettel kapcsolatos képzeteket. Úgy tűnik, hogy növények létrejöttével, állatok kialakulásával "profán" hiedelmek nem foglalkoznak, viszont minden eredetmagyarázó történet vallásos motíuvmokat tartalmaz. A búzaszár megrövidülése /Sz 199— 200/, a szőlő-bor /Sz 357/, a fűzfa /Sz 182/, a galagonya /Sz 183-184/, a gomba /Sz 185/, ül. a méh /Sz 306, a légy /Sz 241-243/, a pók /Sz 249/, eredete egyértelműen a vaüásos tartalmú legendák, eredetmagyarázó szövegek közé tartoznak. Közülük ugyancsak ismerünk dualisztikus "teremtés" mondát, üyen pl. a légy keletkezéséről szóló, Péter ügyetlenségét kifejező történet /Sz 241/. E szövegek a néphitbe utólag került, de végeredményben asszimÜálódott, feltehetően korábbi (profán) képzetek átértelmezésével is megerősödött hiedelmeket fejeznek ki. Az állatok, növények eredetét Ületően más tartalmú hiedelmek akkor bukkannak fel, ha lényegében egy másik hiedelemláncolatba (leginkább a mitikus vüág) hagyományaiba üleszkednek. így pl. a táltosló "abból ered", ha valaki az éjféli misekor a lovak özé áUva abrakoltatja őket és ezt kibírja /Sz 1064/. Más hiedelem szerint tudományos kovács készíthet magának üyen különleges lovat /Sz 911/. Ezek az eredetmagyarázatként is felfogható szövegek határozottan a mitikus vüág hiedelemláncaiban leUietők fel. A táltosló, de hasonlóan a garabonciás kígyóból lett sárkánya /Sz 888/ s némiképp a kígyó, a mitikus áüatok közé tartozik, így az eredetet kifejező hiedelem a lánc többi tagjának függvénye. Minden valószínűség szerint így értelmezhetjük az ún. mitikus növényekkel, füvekkel kapcsolatos hiedelmeket is. Mint azonban a történeti összevetéskor már említettem, Karancskesziben ma Üyen hiedelmeket - pl. a BORBÁS Vince által ismertetett zárnyitó fű, vérrel harmatozó fű, ördögcsípte fű hiedelmeit — nem sikerült feljegyezni. A közhasznú növények és áüatok eredetét érintő hiedelmek tehát kizárólag vallásos motívumokat is kifejező szövegekben élnek s a "rend-