Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

A hiedelemrendszer néhány jellemzője - 1. A történeti feljegyzések tanulságai

cselekvésekről, egyszóval aktív néphitről tudósítanak, a fennmaradt motívumok a mai szövegek lexikai elemeivel összevethetők. A korábbi feljegyzések a néphit adatainak tartalmi kivonatai, bizonyos motívumok rögzítései, ezért sem dönthető el, hogy valós gyakorlatot vagy népköltészeti hagyományt közvetítenek. A felsorolásra kerülő történeti adatokat Karancskesziben és közvetlenül a szomszédos falvakban jegyezték fel. Nincs szándékomban tágabb körből származó történeti anyagot ismertetni, mert Karancskeszi vonatkozásában a legszorosabb értelemben vett lokális hagyomány alakulása érdekel. A szomszédos falvakból származó feljegyzéseket viszont a mikrotáj — említett nagyfokú hasonlósága miatt felhasználhatónak ítéltem. A néphitre utaló legkorábbi helyi feljegyzésünk egy 1717-ben Lapujtőn felvett boszorkányper (BALOGHY 1904). A tanúvallomásból a boszorkányhit néhány jellemző vonását ismerhetjük meg. Az egyik tanú pl. elmondja, hogy megragadták, földhöz csapták, "onnét ismét felfogván, valamint szinte az Madár szokott szállni, úgy hordozták harmadnapig", majd arra akarták kényszeríteni, hogy közibük álljon. Majd megemlíti a boszorkányok szécsényi találkozóját, ahol az egyik "okádott és köpült, melynek az Irojabul. . . mind ketten ették". Egy másik tanú vallomásából kiderül, hogy "Anno 1716. Sarlós Boldog Asszony ejtzakajan mingyart elő alomkor egy nagy fehér lepedővel be borította megh írt Fatenst összve kínozván az agy alul Földre le vetvén felette áiott a' Szó mondván, ez nyolcz óráig csak á miénk, azután le vévén Fatensrül a lepedőt, mellyel bé borította úgy látszott mint ha az egész Világ macskája ott mellette lett volna". A tanú testvére e vallomás kiegészítéseképp így vall: "Azután a' Kakas megh szólalván, kimondhatatlan sok macska rívása minden féle a' komoraba úgy takarodott ki az ajtón, mint a Sebes esső". Az idézett motívumok a Kesziben ma gyűjtött szövegekben is többé-kevésbé fellelhetőek. A viszonylag gazdagnak mondható boszorkány hiedelemkörben jól körvonalazódnak a boszorkányság tanulásának, a boszorkányok találkozójának hiedelmei /Sz 763—764/. Bár szó szerint egyező adatom nincs a madárként repülő boszorkányokról, de a képzet teljes mértékig idomul a közölt boszorkány hiedelmekhez. Hasonló a helyzet a macskákat varázsló boszorkány motívummal, amely részében a boszorkány tárgyakat, embereket varázsolni tudó képességével /Sz 742, 784 stb./, részben saját maga macskává változásának motívumával /Sz 733, 734, 785 stb./ áll párhuzamban. A megfogalmazást tekintve még közvetlenebb azonosság figyelhető meg két esetben. A Kesziben újabban gyűjtött szövegek egész sora tanúskodik a kakas megszólalása előtti "mitikus idő" képzetéről, a kakas