Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

Karancskeszi történetének főbb vonásai

Karancskeszi törrénérének főbb vonásai Közismert, hogy a folklórt, mint történetileg létrejött és változó jelenséget csak közvetve befolyásolják konkrét történeti mozzanatok. E közvetett hatások leglényegesebb vonatkozásait nem történeti események, hanem társadalom- és ideológia-történeti mozgások alakítják ki. A folklór egészét, de az egyedi alkotásokat is befolyásoló ilyen tényezőket társadalmi vagy külső kontextusnak (VOIGT 1973, BAUSINGER 1980276), más szóval makrókontextusnak nevezzük, mert ez a legátfogóbb értelemben, a rendszer egészén keresztül határozza meg a foklórt. Ezzel szemben - mint később ismertetjük -, a míkrokontextus (más szavakkal: helyzeti, belső stb. kontextus) a közvetlenül "megjelenő" változatok "itt és most" érvényesülő közvetlen mozzanatait fejezi ki. Kiindulásként először hiedelemanyagunk jellegét megszabó makrókontextuális tényezőket foglalom össze. Ezt főként Karancskeszi társadalomtörténetének főbb mozzanatai által lehet leírni, de egyúttal bizonyos mértékig azokra a történeti hagyományokra is hivatkozom, amelyek utalnak a község saját történeti tudatára. A Nógrád megye észak-keleti peremén a Karancs hegység lábához települt Karancskeszi igen korai magyar település. Erre utal a nevében szereplő TCeszi' szó, amely valószínűleg a Keszi"~Kesző~Keszey ótörök eredetű honfoglaláskori törzsnevéből keletkezett (KISS 1978:316). A falu első ismert birtokosai a Zách nemzetségből kerültek ki. A XIV. század első felében Zách Felicián birtoka lett (BOROVSZKY én: 59), aki a királlyal, Károly Róberttel szembeni pártütése miatt az országos politika színpadán is híressé, hírhedtté tette magát. Tettét Arany János a híres "Zách Klára" című balladájában örökítette meg, mely révén alakja szélesebb körben is közismertté vált. Az idősebb generáció emlékezetében viszonylag általános hagyomány, hogy a község egyik - egykor szinte önálló — része, az ún. Záfalva a Zách nemzetségről, esetleg magáról Zách Feliciánról kapta a nevét /Vö. Sz = szöveg 29/. A község történeti elmékanyagában sajátos vonás, hogy számos, a falu legkorábbi történetére utaló nyomot lehetett felderíteni. Mindez leginkább a helynevekhez fűződő magyarázatok formájában, mintegy közvetett emlékanyag őrződött