Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A vonóerő

A partmenti sávnak szabadon hagyása vontató ut céljából a folyók mentén a fejlődő nagyobb városokban külön gondot okozott. A gőzhajók megjelenése után egymást követték az intézkedések, melyeknek célja: a partról történő vontatás megszüntetése volt, eleinte csak a városok területén, később nagyobb városok közötti 1 90 folyószakaszokon, majd a hajózható folyóvizek teljes hosszában. A fentiekben igyekeztünk rámutatni arra, hogy a mikroföldrajzi adottságok — a vontató utak révén — milyen jelentős szerepet töltöttek be a folyami vontatás történetében, gyakorlatában, különös tekintettel az állati erő alkalmazása esetén. Mint a környezet eleme, a vontató ut közvetlenül befolyásolhatta a folyami vontatásnak, mint rendszernek a működését, hatékonyságát. Á vonóerő A szállitó hajók vizfolyással ellentétes haladását biztositó vontató egység — mint arra már korábban utaltunk — csak a gőzhajók megjelenése után került a vizre. A legősibb hagyományokat, archaikus elemeket őrző, partról történő hajóvontatásnak két fő változata van: VONTATÁS EMBERI ERŐVEL A partról történő hajóvontatás legősibb mód szerint emberi erő alkalmazásával történt. Az emberi erővel történő hajóvontatás a folyami hajózás kezdeti fokát jellemzi, megszűnése azonban térben és időben igen változó. Korábban vagy későbben szinte a világ minden részén fellelhető, egyes területeken és korszakokban álta191 lános, máshol ill. máskor esetleges vagy ideiglenes volt.