Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A vontató ut

vitetni, hogy a hajót az alattság lassankinti megrövidítésével föl lehessen eveztetni: aztán a legközelebbi sik téren ugyanazon fáradságos mesterséges vontatást újra kell megkezdeni, mig ismét a járható partutra érkeznek — pedig az ottani földréteg alkotásánál fogva a hajózást annyira akadályozó zavarnak eltávolitása semmi jelentékes nehézségekkel nem járna. Buda vidékén, név szerint a Császár fürdőtől az óbudai szigetig, a vontatóut fa s más áruk lerakodására használtatik, nagyszámú főzelékkertek nyúlnak közel egészen a viz széléig, ugyszinte mosó- és fürdőházak sem hiányoznak, melyek a part tövére helyezve, éppannyi akadályikat görditenek a hajózás elé. Valamint az alsó Dunán, ugy a felsőn is a vontatóut igen sok kivánni valót hagy maga után. - Visegrádnál már középszerű vízálláskor éppen semmi vontatóut nem létezik: Dömösön az egész térség a legszélsőbb partszélig gyümölcskertekkel van beültetve és elzárva. Esztergomban a hajójárati ut, a kutgép közelében, csak a legalacsonyabb vizálláskor nincs elárasztva, Táthon a telkek, szintúgy mint Dömösön, egész a vizszélig beültetvék: Újfalunál kerítések és források, a magas part alatt, a helység a hajókkali járást az agyagos földön fölötte nehezítik, magasabb vízállásnál pedig éppen semmi vontató ut sem létezik, mivel a magas part egész a legszélsőbb vonalig kertekre használtatik: — a helységen alul a vontató ut már évek óta farakodási helyekre, Süttőben bányakövek szá172 mára használtatik. " A vontató utak karbantartása a századfordulón már az egyes Folyammérnöki Hivatalok feladata volt. E hivatalok un. vizmestereket biztak meg a vontató utak rendszeres gondozására. Az aradi Folyammérnöki Hivatal pl. minden év kora tavaszán rendbehozatta az un. ficsérjárást. n

A Maros-toroktól indulva 6-8 ember végigjárta a vontatásra használt folyópartot és kivágta az utbaeső fákat, bok-