Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitott áru

az érsekújvári Dunaágon pedig a viz folyása ellenében is nagymenynyiségü g a b o n á t vesz át tőlünk. Ezt a kereskedelmet a Bécs városi bőséges fogyasztás okvetlenül szükségessé teszi, hiszen ezen fokozatos gabonaforgalom által, melynek hullámverése még Bács vármegyéig is elhat, részben Morvaország gabonaszükséglete is kielégittetik. A kereskedelem eme nyereséges ágát a győri és ko79 máromi hajósok karolják fel. " Berzeviczy értekezésében a külföldre irányuló kereskedelmet akadályozó tényezőkkel is foglalkozik: "Ausztria felé meg éppen igen méltánytalan elbánásban részesül a borkereskedés. Mig a gyenge, savanyu, pancsolt osztrák borok mindenképp szabadon jutnak be Magyarországba, addig mi kitűnő borainkat csak értékök 30 százalékával egyenlő vám lefizetése mellett vihetjük az osztrák tartományokba. Sőt azon tartományokon keresztül a német birodalomba irányuló átvitel is megtiltatik és egyes különös akadályokat görditenek az elé, hogy a Dunán felfelé a borokat Ausztriába, vagy azon át a német birodalomba szállithassák. A tárgyalt korszakban a jelentős külföldre irányuló és belföldi kereskedelem mellett a hazai folyami szállítások egy része a feudális jog rendszerébe illeszkedett: a jobbágyoknak uraságuk számára szállítási munkát is kellett végezniök robotszolgáltatásként. A faddi jobbágyok egy 1798. évi panaszlevele az uraság "fával meg rako81 dott hajójának" vontatásáról tesz említést. E korszakban kapnak egyre nagyobb szerepet a folyami kereske delmi szállításokban a csatornák, ". . . melyekben a viz a zsilipek által vízszintes vonalban tartható. Mind a két irányban a hajózás ugyanaz, melyet lovak által vontatott, gyors és mintegy ezer mázsa82 val terhelhető hajokkal folytatnak. " Bizonyítékul néhány adat: a Tiszát a Dunával összekötő hajózható Ferenc-csatornán ". . . meg-