Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitott áru

nüsithető, hogy több más termék, árucikk is vizi uton — feltehetően vontatott hajókon — juthatott Budára s onnan tovább: ezek között "a faolaj is nevezetes czikk. . . Emiit ve van a gyömbér, sze recsen-dió, a mandula és a füge is. Keleti áruk a s t r u c -tollak . . . , továbbá abiborszin ésapapi diszru52 hák. . . " Teljes bizonyossággal a Dunán felfelé vitt áruk között voltak: "Magyarország nyers termékei, hová tartoztak szarvasmarhák, mindenféle prém és bőrök, gyapjú, viaszk, 53 bor, gabona, réz és czinn." I. Lajos király egy 1370-es okmányából az is kiderül, hogy a XIV. és XV. században az erdélyi szászok kereskedelme is igény be vette a Dunát: ". . . részint a szárazföldön, részint hajóval a Dunán Budától Bécsig, továbbá Csehország és Dalmaczia felé egészen 54 Záráig szállították áruikat. " I. Hunyadi Mátyás (1458-1490) és II. Ulászló (1490-1516) ural kodásának idejéből olyan hajóvontató kompániákról ill. céhekről van tudomásunk, melyek a királyi hajóhadak vontatása mellett magán üzérkedést folytattak s főleg gabonával és borral 55 kereskedtek. XV. századi okleveleink tanúsága szerint a szegediek Szerémségben termelt boraikat, ill. azok jelentős részét"... a Dunán 56 Titelig, és innen a Tiszán hazáig hajón szállították. 11 A XVI. és XVII. század dunai hajózását Ta kát s Sándor gondos feldolgozásából ismerjük. A magyarországi hajózás és vizi szállitás történetének érdekes és rendkívül tanulságos fejezete a Takáts Sándor által vizsgált korszak. A történeti és levéltári kutatások még sok fontos adatot tárhatnak fel, azt azonban az eddigi adatfeltárások alapján is állithatjuk, hogy a török hódoltság csak bizonyos ideig és átmenetileg bénította a kereskedelmet, ugyanis