Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitott áru

zött megvívott nehéz harcok eldöntésében mértékadóvá éppen az válhatott, hogy a Dunán fel- és lehajózó csapatok a kétségbeesetten védekező pannon-kelta néptörzseket lassanként minden oldalról megtámadhatták. Minthogy Pannoniával egyidejűleg Moesia is római kézre került, ily módon Krisztus után 9-ben a Duna egész vonala római folyóvá vált. A parti apró államok kisszerű hajóközlekedését, most hirtelenséggel egységes, tervszerű vizi forgalom váltotta 42 fel. . . " A rómaiak idejében a Dunának végig jelentós szerepe volt. ". . . mivel folyása mentén vezetett a birodalom határa, a limes , amely nemcsak katonai, hanem már vámvonalat is jelentett ebben a korban. Hadjáratok idején a nagylétszámu légiók ellátását elsősorban a dunai viziuton biztosithatták, és a fokozatosan kiépülő pompás úthálózat sem tehermentesítette a dunai flottát után43 pótlási feladatkörében. " A római birodalom kereskedelme is túlnyomó részben vizi uton bonyolódott le, s igy a hadihajózás mellett jelentős volt a Duna és mellékfolyóinak polgári, kereskedel• € , • 44 mi forgalma is. Okleveleink szerint Szt. István, I. Endre, I. Géza és Kálmán királyok korában nemcsak kereskedelmi, hanem jórészt külföldi hadi és utánpótlást szállító hajók járták a Dunát. II. GéÁruszállitás vontatott hajóval - római kori dombormű