Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Összegzés és kitekintés - Jegyzetek

sik oldalra a part miatt - ugyanúgy jártak el, mint amikor a "sticás" kiment a gyalogvontatókért. A lovasdereglyébe beléptették a lovakat, majd evezve vitték át a túloldalra, visszaeveztek a dereglyére. A horgony felszedése után a vontatókötelet áthúzták a másik partra, aztán ott folytatta útját a dereglye. Lásd: Kuczy K. 1976. 67-68. 411/e. Kuczy K. 1976. 92-93. 41 l/f. Kuczy K. 1976. 93-94. 41 l/g. Kuczy K. 1976. 94. 412. Féia G. én. 175. 413. Nagy J. 1971. 24. 414. Nagy J. 1971. 27-28. 415. "A zabolátlan vizek mellett főúri hatalmaskodások is állandóan zavarták ebben az időben a dunai kereskedelmet. Sok oklevelünk emlékezik meg ilyen pereskedésekről. Igy Nagy Lajos 1356-i oklevele szerint a Mosoni-Dunaágban három bor-hajót vámoltak meg jogtalanul a Hédervári grófok. Ugyancsak Nagy Lajos 1357-ben kelt oklevele itéli el Wolfardi Konrádot, amiért Magyaróvárott megvámolta a pozsonyi élelmiszerszállitó hajókat. És igy tovább. . . Számos hasonló oklevelet említhetnénk még a főúri jogsértésekről, de mindezekből most csak az érdekes számunkra, hogy adataikból szépen kirajzolhatjuk az 1300-as évek dunai utvonalát. Szerintük a legfőbb hajóút a Mosoni-Dunaág helyén volt, s mentében Magyaróvári, Hédervárt, öttevényi, Abdát, Győrt emiitik, mint fő kikötőket! Másik utvonalat is említenek ezek az oklevelek. Rajka, Kisbodak, Ásvány voltak főbb vámhelyei. Ugyancsak tudunk csallóközi területen lévő hajózott Dunaágról is, Somorja, Bodak mellett. Ez a viz és