Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

A hajóvontatás folklór vonatkozásai

a) , Inkább hajót húznék semmi pénzért nem tenném meg, nem vállalkoznék rá jelentéstartalommal. b) , Rossz hajó az, melynek dereglyéje nincsen okos ember előre biztosítja magát arra az esetre, ha kudarc éri 515 valamely vállalkozásban jelentéssel. II. A vizzel való közvetlenebb viszony a halászok, vízimolnárok és természetesen a hajósok körében a vizi élethez kapcsolódóan gazdagabb szokás és hagyomány anyagot eredményezett. A vontatók e téren természetesen a hajósokhoz álltak közelebb, olyannyira, hogy eddigi kutatásaink alapján ugy tűnik: a vontatóknak elenyészően kevés lehetett az önálló szokás- és hiedelem anyaguk, e tekintetben szinte teljes mértékben azonosultak a hajósokkal. Ami szokás és hagyomány anyagban a vontatók körében a vizhez, vizi élethez kapcsolódik, az mind fellelhető a hajósoknál, mégpedig olyan értelemben, hogy átvétel a hajósoktól, de mind mennyiségben, mind minőségben jelentéktelenebb és töredékesebb. 516 A közlekedés általános védőszentjével: Szent Kristóffal szemben a vizenjárók védőszentjükként nepomuki Szent Jánost tisztelték. Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A XVI, század elején született Csehországban, Pomuk vagy Nepomuk nevü mezővárosban. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok. Ulászló király feleségének gyóntatója (polgári, műveltebb körökben a gyónási titok hőseként tisztelik). Egy izben a király, felesége gyónásának kibeszélésére akarta rávenni, mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette. A Prágai Szent Vitus templomban temették el, ahol főleg a XVI-XVII. században kezdenek sírjánál rendkívüli eseményeket észlelni. 1618-ban a kálvinisták elfoglalták a templon felét és el