Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)
A hajóvontató, mint személyiség - egyén és közössége
A kudarcot vallott mechanikus elképzelések közül néhányat tanulságos felidézni, már csak azért is, hogy lássuk: az állati erö igénybevételéről nem tudtak lemondani. Az első jelentősebb magyar vonatkozású kísérleteket Batthyány Tódor végezte a XVIII. század végén. "A Közlekedési Múzeumban őrzött Batthyány-féle hajórajzok egyikén van egy lapátkerekes meghajtó s zerke zet ábrája. ... A rajzon egy lapátkereket láthatunk, melynek tengelyére kétoldalt egy-egy fogaskerék van szerelve: ezek kapcsolatban vannak egy-egy küllőszerü forgató karokkal ellátott további fogaskerékkel. A gépezet elé egy lócát is rajzolt a tervezője. A szerkezet mozgattatását csakis emberi erővel tudjuk elképzelni. Valószínűleg ketten-ketten egymással szemben állva hozták forgásba a lapátkereket. A rajznak egy másik érdekessége a hajó ábrája különféle nézetekben. Ez egy tutajszerü alapon lévő bálna alakú felépítmény. Belseje négy helyiségre oszlik, ajtókkal, ablakokkal ellátva. Az első helyiségben, egészen a hajó orrában van elhelyezve a lapátkerék, a hajófaron, mint az uszályokon, a kormánylapát. A mellékelt léptékskála szerint - mai mértékegységre átszámolva a hajótest hossza 11, 36 m. , legnagyobb szélessége 3,79 m. , a lapátkerék szélessége 0,63 m, , átmérője 1, 26 m. Nem szerencsés az a megoldás, hogy a lapátkereket egészen elől helyezték el, igy a hajó rosszul kormányozható, nehézkessé válik. A méreteket véve alapul elképzelhető, hogy négy ember, ha lassan is, de mozgásba hozhatta a jármüvet. Ez a hajtómű azonban semmiesetre sem mozgathatta — már méreteinél fogva sem — A Bucentaurust széles, ovális alakjából csak következtetni tudunk arra, hogy állati erővel forgatott, rejtett, belül elhelyezett lapátkerekekkel hajthatták előre. Ezt látszanak megerősíteni a pozsonyi és bécsi bemutatóról készült metszetek is. Mindkét képen feltűnően magas a tutajszerü úszótest, amelynek a keskeny ablakain kivül |z|les bejárati nyilasa is van, feltehetően az állatok számára. " A XIX. század elejéről ujabb kisérletre van adatunk. "Gulián Antal a trieszti börze volt kereskedelmi megbízottja . , . 1812, okt. 20-án Pesten kelt felhívásában oly hajózási vállalat prospektusát közli, melynek hajói részben vitorlával részben a hajón alkalmazott kötéljárgány által hajtatnának oly módon, hogy a folyó hosszában kifeszített kötélen a hajó egy lóhajtásu járgány segélyével kapaszkodnék fel, melyhez elég lenne két ló szemben a rendes vontatáshoz szükséges 20-30 lóval. "476
